2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a fizetési átláthatóságról szóló európai uniós irányelv követelményeit. A jogszabály kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, és az a célja, hogy felszámolja a bérdiszkriminációt, ezen belül pedig kiemelten a nemek közötti bérszakadékot.

2023-ban fogadták el ezt az irányelvet, és ezután minden tagállamnak három éve volt, hogy ehhez igazítsa a saját szabályozását. Ez a határidő jár le most 2026. június elején – emlékeztetett Bartha Anikó, a FirmUP! társalapítója. Az intézkedés egyik sarkalatos pontja az, hogy a pályázókat még az állásinterjú előtt tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a fizetési sávról. Előírják azt is, hogy ha egy cégnél a bérszakadék (objektív tényezők figyelembevétele után) eléri az 5 százalékot, akkor a munkáltatónak közös fizetési felmérést kell végeznie a munkavállalók képviselőivel, és intézkedési tervet kell kidolgoznia annak megszüntetésére.

A szakértő ugyanakkor sietett hozzátenni: az előírások nem jelentik azt, hogy az egyes munkavállalók keresetét nyilvánossá teszik, de azt tudniuk kell, milyen fizetésekre számíthatnak. Az irányelv azonban sokkal inkább arról szól, hogy milyen változtatásokat kell a cégen belül végrehajtani.

"Vagyis ha egy vállalatnál nincsen jól követhető, transzparens bérstruktúra, ami a munkakörök besorolásán és az ehhez kapcsolódó bérsávok meghatározásán alapul, akkor ott érdemes minél előbb akciótervet kidolgozni a meglévő anomáliák kezelésére" – közölte a HR szakértő.

Bartha Anikó arra is felhívta a figyelmet, hogy az irányelv a 100 fő feletti cégekre kötelező, és arról is rendelkezik, hogyan kell kártérítést alkalmazni akkor, ha bebizonyosodik, hogy valaki bérdiszkrimináció áldozata. A részletszabályozás ugyanakkor még nem ismert.

"Ez csak a jogszabály életbe lépése utántól lehet érvényes. Bár nem vagyok jogász, de úgy gondolom, hogy a munkáltatóé a bizonyítási kötelezettség" – hangsúlyozta a munkaügyi szakember, hozzátéve, hogy így tehát

a cégnek kell igazolni azt, hogy megfelelő intézkedéseket hozott a nemek közti bérdiszkrimináció felszámolása érdekében.

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy bár az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve már az 1957-es Római Szerződésben is szerepelt, annak teljes körű megvalósítása máig várat magára. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2023-ban átlagosan 17,5 százalék volt, ami jelentősen meghaladta az uniós szintet. A KSH adatai szerint mindez azt jelenti, hogy ebben az évben a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak bruttó átlagkeresete valamivel 619 ezer forint felett alakult, míg a nők bruttó 524 ezer forintot vittek haza, vagyis a különbség bruttóban a férfiak javára több mint 95 ezer forint volt.