Az idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak saját jogon havonta 120 ezer forintnál kevesebbet. További 358 ezer idős 120 ezernél ugyan többől, de 160 ezernél kevesebből gazdálkodhat havonta. A nyugdíjasok majdnem fele a 200 ezer forint alatti juttatási kategóriába esik - írja összesítésében az azenpenzem.hu, hozzátéve, hogy a KSH adataiból is látszik, mennyire nem egyenletesen oszlanak el a járandóságok országszerte.

Az öregségi nyugdíj átlagos össze Budapesten a legmagasabb, 289 025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál magasabb összegű járandóságot folyósítottak Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Ezzel szemben a legkevesebbet, 218 ezer forint alatti összeget utaltak Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben.

A főváros mellett Pest vármegye három járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 270 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.

Ez nem éri el a fővárosi átlag kétharmadát sem.

De Budapesten is vannak jelenős különbségek: a XII. kerület 331,7 ezer forintos átlagával szemben a XX. kerületben mindössze 262,1 ezer forintot mértek.

Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89 százalék), Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében érte még el a 85 százalékot, ugyanakkor Tolna vármegyében volt a legalacsonyabb (76 százalék). Az ország délebben fekvő vármegyéit, különösen Tolna és Békés vármegyét a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők nagyobb, 16 százalékos aránya jellemezte, szemben a főváros 6,2 százalékos értékével. A fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, 5,9 százalékkal - írja a szaklap.