Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Donald Trump amerikai elnĂśk egy felszĂłlalĂłt hallgat a washingtoni FehĂŠr HĂĄzban tartott kormĂĄnyĂźlĂŠsen 2025. ĂĄprilis 10-ĂŠn.
Nyitókép: MTI/EPA/pool/Shawn Thew

Donald Trump optimista Kínával kapcsolatban

Donald Trump szerint Kína esetében jelentősen csökkennek a behozatali vámok a jelenlegi 145 százalékos szintről, amint sikerül megkötni a megállapodást. Az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt kedden, azt követően, hogy a pénzügyminiszter a vámvitában „deeszkalációs” lépéseket említett.

Donald Trump a fehér házi dolgozószobájában válaszolt a vámokról szóló kérdésekre is, és megismételte, hogy a kereskedelmi partnerekkel „méltányos megállapodásokra” törekszik az amerikai adminisztráció. Megismételte, hogy „az, ami eddig ment, nem folytatódhat”, amivel az Egyesült Államok jelentős külkereskedelmi hiányára utalt.

A kialakult piaci bizonytalansággal kapcsolatban hozzátette, hogy jelenleg egy átmeneti időről van szó, ami „kis ideig eltart”.

Donald Trump Kínával kapcsolatban optimizmusát hangoztatta, és készségét az együttműködésre Hszi Csin-ping kínai államfővel, de megjegyezte, hogy

„Kínának végül meg kell majd állapodnia”, és a vámok mértéke nem lesz nulla.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője napi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „jól állunk egy potenciális kereskedelmi megállapodást illetően Kínával”.

Kedden egy Washingtonban tartott befektetői fórumon Scott Bessent pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a Kínával kialakult vámvitába – ami amerikai részről 145 százalékos, míg kínai részről 125 százalékos vámot jelent –

„deeszkalációra” számít a nagyon közeli jövőben.

A korábban pénzügyi befektetési szakemberként dolgozó miniszter a jelenlegi magas vámkörnyezetet fenntarthatatlannak nevezte.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×