Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Golden Jackal watching around and the female basking in the sunThe golden jackal (Canis aureus), also called common jackal, is a wolf-like canid that is native to Southeast Europe, Southwest Asia, South Asia, and regions of Southeast Asia. The golden jackals coat varies in colour from a pale creamy yellow in summer to a dark tawny beige in winter.
Nyitókép: Ramabhadran Thirupattur/Getty Images

Letarolja Magyarországot az aranysakál, és nincs mit tenni ellene

Az aranysakált sokáig kihaltnak hitték hazánkban, mostanra viszont alaposan próbára teszik a vadászokat, hiszen egyes becslések szerint akár 60 ezres is lehet a hazai populációjuk.

Az aranysakál-állomány az elmúlt években látványosan megnövekedett, sőt, mostanra valószínűleg Magyarországon él Európa legnagyobb populációja – írja a boon.hu.

A toportyán, vagy nádi farkas néven is ismert aranysakál a nyolcvanas évek végén kihalt fajnak számított. Az utolsó dokumentált példányt 1942-ben lőtték ki, de az 1990-es évek elejétől kezdve rohamosan terjedt vissza. A Dráva-vidéken megjelenő állományok gyorsan növekedtek, majd az ország más régióiban is feltűntek – írja a vármegyei portál.

Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke a lapnak azt mondta, medvével nem, aranysakállal viszont már több alkalommal találkoztak a vadásztársaság tagjai. Az állatról azt mondta,

kártékony ragadozó, és mivel nem védett, így ki lehet lőni, csakhogy igen nehéz célpont, mivel gyors és óvatos.

Ma már az aranysakál az ország területének 86 százalékán előfordul, az egyedek száma pedig robbanásszerűen nőtt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói szerint az éves populációnövekedés elérte a 40 százalékot, ami kiemelkedően magas szám.

Mivel a ragadozó terjedési üteme az utóbbi években csökkent, a szakemberek arra következtetnek, hogy a hazai populációjuk hamarosan stabilizálódik, a létszámuk elérte a maximumot. A kezdeti betelepedéstől erre mindössze két-három évtizedre volt szükség.

A szakértők szerint az aranysakál terjedése több tényezőnek köszönhető. A mezőgazdasági területek és a nem megfelelő hulladékgazdálkodás sokszor elegendő élelmet biztosít az állatok számára.

A globális felmelegedés és az enyhébb telek kedveznek az aranysakáloknak.

A kisemlősök és nagyvadak számának emelkedése elegendő zsákmányt biztosít számukra. A magyarországi vadászatok során évente több mint 12 000 aranysakált lőnek ki, de a kutatók szerint a teljes populáció elérheti akár a 60 000 egyedet is.

Címlapról ajánljuk
Tovább láthatók a felbecsülhetetlen és rejtélyes ritkaságok az Akadémián

Tovább láthatók a felbecsülhetetlen és rejtélyes ritkaságok az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriuma alkalmából rendezett 200 év kincsei című kiállítás tovább, jövő márciusig várja a látogatókat, akik olyan ritkaságokat tekinthetnek meg, mint a Szózat kézirata vagy a rejtélyes Rohonci kódex, de a 19. századi portréfestészet remekei is várják az érdeklődőket a patinás épületben.

Szegedi Andrea: ne higgyünk a sztereotípiáknak, az idősek az egyik legjobban erősödő turisztikai réteg

A szenior turisták nemcsak több vendéget, hanem több és egyenletesebben eloszló turisztikai bevételt is jelentenek. Hiába ők a turizmus egyik legfontosabb célcsoportja, mégis csak kevés kampány szólítja meg őket célzottan. Pedig a 60 év feletti utazók nemcsak egyre többen vannak, hanem egyre többet is áldoznak utazásra. Az Európai Unióban 2024-ben már nagyjából minden negyedik turisztikai vendégéjszaka hozzájuk kötődik – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány társadalomtudományi kutatója.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×