eur:
403.54
usd:
351.06
bux:
97853.55
2025. június 23. hétfő Zoltán
Nyitókép: Getty Images

19 helyett 5 százalék kamatot fizethet jövőre a prémium állampapír

A 2025-ös év folyamán kamatfordulóhoz érkezik a népszerű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), ami lényegében azt jelenti, hogy a kamata jelentősen csökkenni fog. Emiatt sokan elgondolkodhatnak, hogy a kamatfizetés után visszaváltják az állampapírukat, és a pénzt felhasználják vagy másba fektetik. A money.hu szakértője összegyűjtötte, hogyan történik a visszaváltás, és milyen díjakat kell érte fizetni.

A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) mostani kamata sorozattól függően 7,9–19,10 százalék. Mivel a PMÁP egy inflációkövető állampapír, ezért jövőre a kamata már csak 4,1–5,1 százalék körül várható (3,6 százalékos átlagos inflációt feltételezve a 2024-es évre). Sokan emiatt az eladás mellett dönthetnek, a legtöbb PMÁP azonban még nem éri el ekkor a lejáratát.

Minden állampapírnak van egy úgynevezett lejárati ideje. Ez az az időpont, amikor a futamidő véget ér, az állampapír nem kamatozik tovább. Ugyanakkor nem szükséges az állampapírt a lejáratig megtartani, a futamidő alatt bármikor eladható. Az állam azonban csak arra vállal garanciát, hogy a névérték 100 százalékát akkor fizeti ki (időarányos kamatokkal együtt), ha az állampapírt a lejáratig megtartja a tulajdonosa. Lejárat előtti visszaváltás esetén nem köteles a teljes tőkét visszafizetni, alacsonyabb árfolyamot is meghatározhat – hívja fel a figyelmet a money.hu szakértője az állampapírok visszaváltásáról szóló cikkében.

A Magyar Államkincstártól vásárolt állampapír esetében a kincstári árfolyamjegyzés határozza meg, hogy korai visszaváltásnál a befektetett tőke mekkora részét fizetik ki. Itt a vételi vagy eladási nettó árfolyam a mérvadó. A kincstári árfolyamjegyzést a kincstár weboldalán, a WebKincstárban és a MobilKincstár alkalmazásban is meg lehet nézni, sőt ez utóbbiak személyre szabottan ki is számolják, hogy egy korai eladás során hány forintot tartana meg az állam. Az állampapírok eladását ugyanígy a WebKincstárban és a MobilKincstárban lehet lebonyolítani.

A Prémium Magyar Állampapír esetében az aktuális vételi nettó árfolyam 99 százalék, ami azt jelenti, hogy a befektetett tőkének ekkora részét fizetik ki lejárat előtt. Úgy is mondhatjuk, hogy az 1 százalékát tartják meg, azaz ennyi a PMÁP jelenlegi visszaváltási díja. Egymillió forintos befektetés esetén ez 10 ezer forintos díjat jelent.

Állampapírt nemcsak a Kincstártól, hanem bankoktól és brókercégektől is lehet vásárolni. Ők igazodnak a kincstárhoz, de saját árfolyamokat alkalmaznak, amelyek jellemzően magasabb levonást eredményeznek. Ezeket az árfolyamokat a bankok, brókercégek weblapján vagy alkalmazásaiban lehet megnézni.

A visszaváltási díj csak a névértékre, azaz a tőkére vonatkozik, a kamatokra nem. A legutóbbi kamatfizetés óta felhalmozott kamatot, vagyis a kamat időarányos részét a korai eladás esetén is díjmentesen kifizetik. A kamatfizetés után azonnal eladott állampapír felhalmozott kamata nulla. Ha legalább egy nap eltelik, akkor az éves kamatot aszerint arányosítják, hogy hány nap telt el a legutóbbi kamatfizetés óta. Ezt visszaváltáskor szintén kiszámítja a a WebKincstár és a MobilKincstár. A nettó vételi árfolyam és a felhalmozott kamat összegét bruttó vételi árfolyamnak nevezik. Ez az az összeg, amit az állampapír eladásakor ténylegesen meg lehet kapni.

A Magyar Állampapír Plusz, vagyis a MÁP Plusz 0,5 százalékos díj mellett váltható vissza, de minden évben, a kamatfizetés napja utáni 5 munkanapban díjmentesen eladható. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) és a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) visszaváltási díja 1 százalék.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×