Infostart.hu
eur:
376.18
usd:
321.38
bux:
128989.5
2026. április 8. szerda Dénes
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszél támogatóihoz a michigani Grand Rapidsban rendezett választási gyűlésen 2024. július 20-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Allison Dinner

Oeconomus: Donald Trump és Kamala Harris kül- és belpolitikája egyetlen ponton találkozik

A demokrata Kamala Harris egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, a republikánus Donald Trump viszont vámokra alapozná a szövetségi költségvetést, és adócsökkentést ígér az Egyesült Államok szavazóinak – ez derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok jelenleg kiválóak – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóeseményén. A gazdasági viszony Kamala Harris megválasztása esetén sem romlana, Donald Trump viszont felívelő külpolitikai kapcsolatokat hozhat Magyarországnak – mondta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

"A két jelölt eléggé eltérő gazdaságpolitikai koncepcióval rendelkezik:

Kamala Harris kevesebb globális jelentőségű gazdasági intézkedést fogalmazott meg, sokkal inkább egy esélyegyenlőség-alapú gazdaságot szeretne felépíteni.

Ezzel szemben Donald Trump például az általános, 10-20 százalék közötti importvám kivetésével globális szintre emelheti a Kínával folyó kereskedelmi háborút, ezzel valamilyen szinten kárt okozva az európai és magyar gazdaságnak is" – mondta a szakértő. Hozzátette, a republikánus jelölt emellett a kamatkörnyezetet is erőltetetten mérsékelni akarja, aminek hatására – az amerikai dollár globális szerepe miatt – az európai és magyar kamatkörnyezet is csökkenni fog.

Horváth Sebestyén arról is beszélt, hogy a két elnökjelölt milyen politikát képvisel az Európai Unióval kapcsolatban. Mint mondta, Kamala Harris elnöksége esetén az Egyesült Államoknak nagyobb befolyása lehet az EU-ra,

Donald Trump viszont várhatóan nem fog beleszólni az európai politika irányvonalába, mindössze két témában szeretné, ha az Európai Unió változtatna jelenlegi politikáján.

Ezek közül az egyik, hogy a NATO-tagállamok a jelenlegi GDP-arányos 2 százalékról emeljék 3 százalékra a katonai kiadásaikat. A másikban viszont mindkét jelölt egyetért, azaz kétpárti konszenzus van, hogy az USA fő geopolitikai riválisa Kína, így arra fognak törekedni, hogy az Európai Unió valamilyen szinten ellenségesebben lépjen fel Kínával szemben – magyarázta Horváth Sebestyén.

Az elemző hozzátette, Donald Trump és Kamala Harris eltérő kül- és védelempolitikai elképzeléseket vázolt fel. Trump a védelmi kiadások növelését tervezi és elnöksége alatt először érheti el az Egyesült Államok katonai költségvetése az 1000 milliárd dolláros határt. Harris a NATO szoros támogatására törekszik, megerősítve az amerikai elkötelezettséget Ukrajna iránt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: az inflációs adat sokkal alacsonyabb, mint bárki várta

Elemző: az inflációs adat sokkal alacsonyabb, mint bárki várta

A februári 1,4 százalékrók márciusban 1,8 százalékra emelkedett az éves infláció Magyarországon. Az adat azonban még így is kedvező és elmaradt az előzetes várakozásoktól, az elemzők többsége ugyanis 2 százalék feletti áremelkedéssel számolt – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője.

Donald Trump újabb nagy bejelentése: jöhet a Közel-Kelet aranykora

Az Egyesült Államok elnöke szerint Irán a béke felé mozdul, ami új korszak kezdetét jelentheti a térségben. „Nagy pénzek fognak megmozdulni” – vázolta.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Szerda hajnalban érkezett Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy kéthetes tűzszünet született Iránnal, pénteken pedig tárgyalások indulnak a felek között Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban. Az Egyesült Államok erre az időszakra felfüggeszti a bombatámadásokat az iszlám köztársaság ellen, és Irán megnyitja a Hormuzi-szorost. Az iráni külügyminiszter közölte: a vízi útvonalon való biztonságos átkelésre úgy van lehetőség, ha az érintettek koordinálnak az iráni haderővel. Izrael bejelentette, támogatják a tűzszünetet Washington és Teherán között, a fegyvernyugvás viszont nem terjed ki Libanonra. Trump azelőtt egy órával jelentette be a tűzszünetet, hogy lejárt volna az a 10 napos ultimátuma, miszerint "egy teljes civilizáció elpusztulásával" fenyegetett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×