eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszél támogatóihoz a michigani Grand Rapidsban rendezett választási gyűlésen 2024. július 20-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Allison Dinner

Oeconomus: Donald Trump és Kamala Harris kül- és belpolitikája egyetlen ponton találkozik

A demokrata Kamala Harris egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, a republikánus Donald Trump viszont vámokra alapozná a szövetségi költségvetést, és adócsökkentést ígér az Egyesült Államok szavazóinak – ez derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok jelenleg kiválóak – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóeseményén. A gazdasági viszony Kamala Harris megválasztása esetén sem romlana, Donald Trump viszont felívelő külpolitikai kapcsolatokat hozhat Magyarországnak – mondta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

"A két jelölt eléggé eltérő gazdaságpolitikai koncepcióval rendelkezik:

Kamala Harris kevesebb globális jelentőségű gazdasági intézkedést fogalmazott meg, sokkal inkább egy esélyegyenlőség-alapú gazdaságot szeretne felépíteni.

Ezzel szemben Donald Trump például az általános, 10-20 százalék közötti importvám kivetésével globális szintre emelheti a Kínával folyó kereskedelmi háborút, ezzel valamilyen szinten kárt okozva az európai és magyar gazdaságnak is" – mondta a szakértő. Hozzátette, a republikánus jelölt emellett a kamatkörnyezetet is erőltetetten mérsékelni akarja, aminek hatására – az amerikai dollár globális szerepe miatt – az európai és magyar kamatkörnyezet is csökkenni fog.

Horváth Sebestyén arról is beszélt, hogy a két elnökjelölt milyen politikát képvisel az Európai Unióval kapcsolatban. Mint mondta, Kamala Harris elnöksége esetén az Egyesült Államoknak nagyobb befolyása lehet az EU-ra,

Donald Trump viszont várhatóan nem fog beleszólni az európai politika irányvonalába, mindössze két témában szeretné, ha az Európai Unió változtatna jelenlegi politikáján.

Ezek közül az egyik, hogy a NATO-tagállamok a jelenlegi GDP-arányos 2 százalékról emeljék 3 százalékra a katonai kiadásaikat. A másikban viszont mindkét jelölt egyetért, azaz kétpárti konszenzus van, hogy az USA fő geopolitikai riválisa Kína, így arra fognak törekedni, hogy az Európai Unió valamilyen szinten ellenségesebben lépjen fel Kínával szemben – magyarázta Horváth Sebestyén.

Az elemző hozzátette, Donald Trump és Kamala Harris eltérő kül- és védelempolitikai elképzeléseket vázolt fel. Trump a védelmi kiadások növelését tervezi és elnöksége alatt először érheti el az Egyesült Államok katonai költségvetése az 1000 milliárd dolláros határt. Harris a NATO szoros támogatására törekszik, megerősítve az amerikai elkötelezettséget Ukrajna iránt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×