Egy korszak lezárult, az MNB Monetáris Tanácsa szerdai döntésével változatlanul hagyta az alapkamatot, így az 6,75 százalék maradt. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem. Hosszú kamatcsökkentési periódus ért véget, közel másfél éves.

A döntés hátteréről a jegybank alelnöke, Virág Barnabás tartott sajtótájékoztatót kedd délután, szintén korszakváltó módon, részint „offline”, újságírók előtt.

Virág Barnabás közölte, az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult volna, ha nem lép „fölé” júliusban – a növekedés mögött az élelmiszerárak változása áll. A várakozások szerint az infláció a jövőben is a toleranciasávban tartózkodik majd.

Megállapította ugyanakkor, a 2024-es év közepére megtorpant a gazdasági növekedés, ennek egyik oka az európai környezet, a másik a beruházói bizalom túl lassú helyreállása.

A folyó fizetési mérleget tekintve viszont kedvező összképet lát, júliusban többlet is van, így javult a költségvetési hiánycél (4,5 százalék) elérésének kilátása.

Megjegyezte továbbá, hogy a geopolitikai viszonyok rendkívül labilisak, új kockázatok léptek fel az új háborúkkal.

A kamatcsökkentés megállása ugyanakkor bejelentése szerint átmeneti lesz, a következő változókat figyelik majd:

• augusztusi inflációs adatok (élelmiszer);
• az EKB és a FED szeptemberi kamatdöntései;
• hazánk kockázati megítélése;
• fogyasztói és befektetői bizalom alakulása.

Inflációs tényezők, kilátások

Kitért részletesebben az infláció alakulására, amely szerinte lefelé korrigál a következő hónapokban, a jövő év első negyedévére válhat masszívvá az inflációcsökkenési (dezinflációs) folyamat.

Az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban elárulta, a jegybank következtetése az, hogy az árstopok kivonása okozta az árak ugrását.

Megjegyezte, a dezinflációs pályáról a fejlett országok, illetve a „nagyok” manapság mind lelépnek, „ezt az időszakot éli a világ”, miközben az olajár csökken, a gázé pedig növekszik.

Reálgazdasági helyzet

Az európai konjunktúra a várt alatt „jött be” a második negyedévben a jegybanki alelnök szerint, igaz, a hazai adatokra nézve a munkaerőpiac továbbra is „nagyon erős”, a magyar gazdaságban pedig folyamatosan 8-10 százalékos a reálbér-növekedés, azt viszont mindenki találgatja, hová tűnik az emberek többletpénze. A jegybanknak öt válasza van erre a „rejtélyre”:

1. fehéredési hatás van a béreknél (a minimálbér környékén), a korábbi szürke zónában fizetett béreket már legálisan fizetik ki;
2. a béren kívüli jövedelmek alig nőnek;
3. a megtakarítások összege nagyon növekszik;
4. fordulat állt be a lakáspiacon;
5. növekszik a határon túli és az online vásárlás.

Szerinte ugyanakkor a szeptemberi inflációs adatból sok minden kiderül majd, hogy mi milyen súllyal esik a latba.

Összességében úgy látják, hogy a bizalomemelkedés volna szükséges a reálgazdasági helyzet javulásához, ugyanakkor az emberek és a gazdasági szereplők is óvatosabbá váltak, a külső keresletben visszafogott az európai gazdasági teljesítmény.

Pénzpiacok

A pénzpiaci összetevőről is beszélt még Virág Barnabás, összességében fontos összetevőnek nevezte, hogy a világ most „Amerikára vár” és ezért óvatosak a szereplők.

A FED és az EKB kamatpálya-várakozásai közben lefelé tolódtak, de a szeptemberi kamatdöntéseket már tényleg mindenki nagyon várja.

Itthon a viszonyok viszont erőteljesen vannak kitéve a nemzetközi változásoknak – állapította meg.

Monetáris politika

A gazdasági inflációs hajlama szerinte „továbbra is itt van velünk”, az infláció „árnyéka hosszú”.

A gazdasági kilábalás tempója lelassult, emiatt az inflációs kockázatok megszüntetése célként előtérbe került.

Az alapkamat mértékéről a jegybanki monetáris tanács továbbra is havonta dönt majd.

A fő kérdések tehát most az ősz előtt:

• inflációs elmozdulás iránya;
• FED, EKB döntése;
• bizalom a lakosság és a gazdasági szereplők részéről;
• fogyasztási adatok további alakulása.

Kérdések - válaszok

Melyek a további kamatcsökkentés esélyei?

Az említett négy tényező alakulásától függ minden.

Úgy látják-e, hogy 1-2 kismértékű kamatcsökkentési döntés jöhet idén?

Helyes következtetés, hogy ez 0,5 bázispontos csökkentést jelent összesen. Ez reális. Az egyenleget könnyebb lesz majd szeptemberben megvonni.

Milyen nyomást jelent majd jövőre, hogy gazdasági növekedés és dezinfláció lesz?

Az infláció árnyéka hosszú. A monetáris politikának azért kell küzdenie, hogy az inflációs várakozásokat lefelé nyomja. A gazdasági szereplők közben ahogy megtehetik, azonnal árat emelnek, ilyen módon inflációs hajlam van a magyar gazdaságban. Ami a hosszabb távú várakozásokat illeti: a jó megközelítés az óvatosság. Közben a forgatókönyveket havonta-kéthavonta lehet újraírni... Az MNB tervezése most egy fél éves periódusra szól, a jövő évre tehát nem tehető kamatvárakozás megfogalmazása.

Egyhangú volt-e a monetáris tanács döntése?

Igen. Minden tanácstag részletesen értékelte a helyzetet, így alakult ki az egyhangú döntés.

Mi lesz a tranzakciós illeték áthárításával?

Megindult a vállalati körben. Az inflációt 0,1-0,2 százalékkal emelheti meg. Lakossági oldalon csak később jelenhetnek meg számok, a kérdés ebben a körben jelenleg nem megválaszolható.