Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Two empty wine glasses sitting in a restaurant on a warm sunny afternoon.
Nyitókép: Sinenkiy/Getty Images

Újabb áremelkedés megy végbe az éttermekben, méghozzá a szervizdíjon keresztül

Mivel a cégek úgy érzik, az ételek és italok ára elért egy lélektani határt, így az úgynevezett szervizdíj emelésével hárítják a vendégekre a költségeket.

Egyre gyakrabban találkozhatnak a vendégek az eddig felszámított 10-12 százalékos helyett 13-15 százalékos szervizdíjjal az éttermekben - írja a Portfolio.

Mint írják, nagyon úgy tűnik, hogy egyre több vendéglátóipari vállalkozás vezeti be, vagy emeli az úgynevezett szervizdíjat, mivel az étlapon szereplő árakon már nem nagyon tudnak emelni, hogy az a vendégek számára elfogadható legyen. Mint írják, az éttermeket is sújtotta az energiaárak emelkedése, az alapanyagok drágulása, azaz összességében a rekordmértékű infláció, miközben a béreket is emelniük kell. Idén a vendéglők többsége legalább 10 százalékkal növelte a kereseteket, ugyanis a vendéglátásban folyamatosan komoly munkaerőhiány tapasztalható.

Azonban a felmerülő többletköltségeket nem mindig tudják a fogyasztói árakban érvényesíteni.

A vendégek ugyanis főként a magas árak miatt nem járnak étterembe, de ha el is mennek, közel sem fogyasztanak annyit, mint korábban - jegyzi meg a lap. Szakértők úgy vélik, egy tisztességes főételt ma már nem lehet 5000 forint alatt kínálni. A jobb minőségű ételek inkább 6-7 ezer forint körül mozognak. Az egy főre jutó átlagos tányérszám is 2 alá csökkent, azaz a legtöbben vagy az előételt, vagy a desszertet hagyják ki, vagy csak egy fogást esznek, leves nélkül.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a szervizdíj kapcsán a lapnak azt mondta, szerinte úgy tisztességes, ha a vendég az étlap alapján látja, hogy a rendelésénél milyen költségekkel kalkulálhat. Arra a felvetésünkre, hogy általánosságban nem a feltüntetett fogyasztói árakban, hanem csak egy százalékos mérték feltüntetésével találkozunk a szervizdíjjal, úgy reagált, hogy "ez jogszerű, de nem vendégbarát" megoldás, akármekkora a mértéke. Hozzátette, a bevételnek ez a része a személyzetet illeti, és az a lényege, hogy így kedvezőbb adózással lehet plusz jövedelmet biztosítani az alkalmazottaknak.

A lap megjegyzi, mostanra kisebb káosz alakult ki a szervizdíj kapcsán, ugyanis vannak éttermek, ahol továbbra sincs, ezzel szemben máshol akár 15 százalék is lehet.

Abban egyetértenek a vendéglátósok, hogy ahol bevezetik, ott visszaesik a borravaló.

Mint írják, az Eventrend Group szakértői úgy vélik, a szervizdíj a dolgozók béreire fordítandó. Az állam a könnyített adózási módszert a vendéglátóiparban magas munkaerőigény és alacsony bevételek miatt vezette be, így segítve a bérek kifizetését és fehérítését.

Kovács László mérlegeli, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által életre hívott Turisztikai Tanácsadó Testület legközelebbi ülésén kezdeményezni fogja a szervizdíjról szóló jogszabály pontosítását, hogy a szervizdíjat ne lehessen az étel- és italok ára mellé pluszban kiszámlázni a vendégeknek. Mint mondta, jó lenne ha csak a bruttó árak szerepelnének az étlapon, melyek már tartalmazzák a szervizdíjat, így egyszerűbbé és összehasonlíthatóbbá tenné a vendéglátóhelyek árszínvonalát.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×