Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az Ipoly felett átívelő, a magyarországi Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyhídvég közötti Szent Borbála híd Drégelypalánknál az avatás napján, 2024. március 11-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Átadtak egy újabb hidat Magyarország és Szlovákia között

Az 50 méteres Szent Borbála híd hárommilliárd forintból épült Drégelypalánk és Ipolyhídvég között.

A fejlesztéshez kapcsolódóan hazánkban egy kilométernyi, míg a szlovák oldalon ötszáz méternyi útépítés történt, és mindennek nyomán pár percre rövidült az átkelés ideje az eddigi húsz kilométeres autózás helyett.

A tárcavezető a közel hárommilliárd forintból épült, 50 méteres Szent Borbála híd ünnepélyes átadóján emlékeztetett, hogy a helyszínen a folyó két partja közötti összeköttetés létrehozását már Hunyadi János elrendelte az 1400-as évek közepén, de a híd a második világháborúban megsemmisült. "Itt tehát olyan munkát végeztünk el, amellyel már régóta adósak voltunk az itt élő emberek számára" - fogalmazott.

Ezen a 654 kilométeres határszakaszon 2010-ben még csak huszonkét ponton lehetett átkelni, a két ország vezetői azonban 2014-ben megállapodást írtak alá ezek számának a növeléséről, így ez a mai átadóval el is érte a negyvenet.

"Ez tizennyolc új összekötő kapocs, amely Magyarország és Szlovákia, a magyarok és a szlovákok, a két gazdaság és a határ két oldalán élő közösségek közötti kapcsolatokat fűzik még szorosabbá" - szögezte le.

Saját tapasztalatait is felidézve úgy vélekedett, hogy a határ mentén élni különös élethelyzet, amelynek minőségét főként a határ legális átjárhatóságának mértéke dönti el.

A miniszter ezután nagy mérföldkövet emlegetett a kétoldalú gazdasági együttműködés kapcsán is, azt emelve ki, hogy Szlovákia tavaly Magyarország második legfőbb kereskedelmi partnere volt 15 milliárd eurónyi forgalommal, amely több mint 2,5-szerese a 2010-es adatnak.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években a két ország szuverenitása és biztonsága szempontjából egyaránt kulcsfontosságú kérdésekben is együtt tudtak működni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×