Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Pixabay.com

Elemzők: alacsony infláció, növekvő reálbérek, de 400 forintos euró

A 2023-as GDP-csökkenést követően idén újrainduló növekedésre, alacsony inflációra, csökkenő kamatokra, viszont fokozatosan leértékelődő forint–euró árfolyamra számít az Egyensúly Intézet a legfrissebb gazdasági előrejelzése alapján.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a magyar GDP 2024-ban 2,9 százalékkal, míg 2025-ben 3,0 százalékkal bővül. Arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek a magyar növekedés motorjai. A német gazdaság gyengélkedése és a fellendülő import miatt a külkereskedelmi egyenleg korábbi jelentős pozitív hozzájárulása a GDP-bővüléshez idén és jövőre várhatóan megszűnik.

A gazdasági előrejelzés a következő negyedévekben a dezinfláció ütemének csökkenésével, majd az infláció enyhe, átmeneti emelkedésével számol – olvasható a közleményükben. Így összességében a

2024-es átlagos áremelkedés 4,3 százalékos lesz, 2025-ben 3,4 százalékra csökken az infláció.

Az intézet az élelmiszerek terén a globális élelmiszerár-trendek és a kedvező hazai termés következtében az általános inflációnál mérsékeltebb emelkedésre számít 2024-ben. A jegybank 2025-ben érheti el tartósan a 3 százalékos inflációs célt – teszik hozzá.

A szervezet szerint a monetáris politika mind az elmúlt évtizedekhez képest, mind régiós összevetésben kiemelkedően szigorú: magas reálkamat és túlértékelt euró-forint árfolyam jellemzi. Az infláció vártnál gyorsabb csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentési ciklus ütemén. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az euró átlagos árfolyama 2024-ben a 393–401, majd 2025-ben a 403–418 forintos sávban fog mozogni.

Számításaik szerint egy munkanélkülire jutó betöltetlen álláshelyek száma 2023 negyedik negyedévére 0,36-ra csökkent a 2022 közepi 0,64-ről. Ez a mutató legutóbb 2017-ben mutatott hasonló értéket, ami arra utal, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken. Ha csökkenő mértékben is, de a munkaerőpiac továbbra is feszes marad; így a konjunktúra beindulása miatt 2024-re a foglalkoztatottság 0,6 százalékos, majd 2025-re 0,8 százalékos növekedésére számítanak. A gazdasági előrejelzés 2024-re a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt újra a reálbérek emelkedésével számol:

2024-ben a versenyszférában 5,5 százalékkal nőnek a reálbérek.

A munkanélküliek aránya pedig 2024-ben 3,9, jövőre 3,8 százalék lesz.

2023-ban a kiugró infláció miatt a vásárlóerő csökkent, ami a háztartások fogyasztásának a Covid-járvány alatt tapasztaltnál is nagyobb visszaeséséhez vezetett. Az Egyensúly Intézet szerint idén és jövőre azonban a konjunktúra és a reálbérek növekedésének újraindulása folytán a fogyasztás ismét növekvő pályára állhat. A fogyasztás várakozáson felüli csökkenése nehéz helyzetbe hozta a költségvetést: 2023-ban a költségvetési hiány a második alkalommal megemelt, 5,2 százalékos hiánycélt is meghaladva 6 százalék felett alakul. Idén sem csökken 3 százalék alá a deficit, hiszen ez veszélyeztetné a kormány növekedési céljait: az agytröszt szerint a deficit 5 százalék közelébe várható.

Előrejelzésük szerint 2024-ben 6,6 százalékos, majd 2025-ben 5,4 százalékos növekedéssel számolhatunk a beruházások terén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×