eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Joe Biden amerikai elnök (b) fogadja az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, az APEC csúcstalálkozójára érkező Hszi Csin-ping kínai elnököt a kaliforniai Woodside-ban 2023. november 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/The New York Times/Doug Mills

Londoni szemüveg: most már tényleg utoléri Kína Amerikát

Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a jövő évtized második felében veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján. Magyarország az előrejelzési távlat végéig várhatóan megőrzi helyét a lista felső harmadában.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ gazdaságainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.

Kedden ismertetett, 191 országot rangsoroló új elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2024) a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint a világgazdasági szinten megtermelt GDP-érték az idén 104 ezer milliárd dollár lesz, és a 15 éves előrejelzési távlat végéig, 2038-ig több mint a kétszeresére, 219 ezer milliárd dollárra emelkedik.

A CEBR londoni elemzői jelenleg azt valószínűsítik, hogy Kína 2037-re lesz a világ legnagyobb gazdasága, a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat.

Ez valamelyes módosítás, a CEBR ugyanis a tavalyi WELT-prognózisban még azzal számolt, hogy a váltás 2036-ban történik meg a lista élén.

A WELT 2024 összeállításhoz alkalmazott alapeseti előrejelzési forgatókönyv szerint Kína nominális hazai össztermékének értéke 2038-ban, vagyis a 15 éves előrejelzési távlat végén 48 811 milliárd dollár, az amerikai gazdaság által abban az évben megtermelt GDP-érték 47 827 milliárd dollár lesz.

A CEBR azzal számol, hogy 2023-ban a kínai gazdaság 17 700 milliárd dollár, az Egyesült Államok 27 006 milliárd dollár nominális hazai összterméket állít elő.

A ház várakozása szerint ugyanakkor Kína nem tölt nagyon hosszú időt a legnagyobb gazdaságok világranglistájának első helyén. A WELT 2024 rangsor összeállítói közölték: számításaik arra vallanak, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen kínai demográfiai folyamatok miatt az amerikai gazdaság valamikor a 2050-es években ismét átveszi az első helyet Kínától a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, majd a 2080-as években mindkettőjüket megelőzve India lép a rangsor első helyére.

India valószínűleg már tavaly a világ ötödik legnagyobb gazdaságává vált, maga mögé utasítva az addigi ötödik helyezett Nagy-Britanniát, 2027-ben várhatóan átveszi Németországtól a negyedik helyet a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, 2032-ben pedig Japánt válthatja a harmadik helyen - áll a CEBR kedden bemutatott távlati előrejelzésében.

Az elemzőműhely szerint ennek jó eséllyel globális geopolitikai kihatásai is lesznek, tekintettel arra, hogy a következő évtizedekben kettő helyett már három szuperhatalom lesz jelen a világgazdaságban.

A CEBR londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországgal szemben érvénybe léptetett szankciók és a háborús gazdálkodás hatására az orosz gazdaság a tavalyi 8. helyről az idén a 11., 2038-ig a 14. helyre csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok WELT-ranglistáján.

A CEBR prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén az 57. helyen lesz a 191 országot számláló listán a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig stabil marad: a cég 2038-ra az 56. helyet valószínűsíti Magyarország számára a WELT-rangsorban.

A CEBR számításai szerint a dollárban, folyó áron számolt nominális magyar hazai össztermék a 2023-ra várható 205 milliárd dollárról 2038-ig 445 milliárd dollárra emelkedik.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×