A felmérés során a minimum 100 millió forintos éves árbevételű kkv-k vezetőit kérdezték, és összesen 221 senior vezető válaszolt. Mint kiderült, az Opten kutatása szerint a hazai cégállományok mindössze 17 százalékáról mondható el az, hogy „tisztán” női vezetője van, a vállalatok 40 százalékánál pedig vegyes vezetés van.
Az MVÜK Női Vezetői Klub külön is végzett egy kutatást, amely kimutatta, hogy
a cégek 67 százalékánál egyáltalán nincsen női vezető vagy kevesebb, mint 50 százalék az arányuk.
Dintsér Andrea, a szervezet vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy arra is kíváncsiak voltak, változott-e ez az arány az utóbbi időben, és a megkérdezettek válaszai alapján 24 százalékban volt tapasztalható javulás ezen a téren.
A felmérésből az is kiderült, hogy a férfiaknak a 89,6 százaléka, míg a nőknek a 92,2 százaléka értett egyet azzal, hogy több női vezetőre lenne szükség. A senior vezetők több mint a fele (55 százalék) pedig azon a véleményen volt, hogy a nők nagyobb szerepvállalása a cégvezetésben konkrét üzleti haszonnal jár.
Dintsér Andrea szerint többek közt azért kevesebb itthon a női vezető, mert a családdal kapcsolatos teendők nagy része a nőkre hárul, akiknek az sem könnyíti meg a helyzetét, hogy továbbra is eléggé nagy a bérszakadék. Az Eurostat adatai szerint ugyanis 17,3 százalékos átlagos fizetésbeli különbség van a nemek között a férfiak javára.
„Ez azt jelenti, hogy egy nő ugyanolyan pozícióban és ugyanolyan tapasztalati, tudásbeli háttérrel november-decemberben ingyen dolgozik egy férfihez képest”
– magyarázta az MVÜK Női Vezetői Klub vezetője.
A felmérés során a megkérdezett nők 63 százaléka mondta azt, hogy egyértelműen látszik a nagy bérszakadék a nemek között, a férfiaknak viszont csak a 43 százaléka gondolta ezt.
Dintsér Andrea elmondta: sokat javíthat a helyzeten, hogy az ESG-szabályoknál az átláthatóbb vállalatirányítás érdekében hangsúlyosabb szerepet kaphat a fizetések transzparenciája. Az ESG a vállalatok pénzügyi nyereségessége mellett azok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységének, eredményeinek a figyelembevételét irányozza elő. Az ESG ma már nemcsak komoly üzleti döntések mozgatórugója és a vállalatok értékelésének fontos mutatója, hanem széles körű, uniós szintű kötelezettség is.
A kutatásban megfogalmaztak egy olyan állítást, amely szerint az üzleti döntések nagy része még mindig „focipályákon, szivarszobákban vagy vadászatokon dől el.” Ezzel a megkérdezett nők és férfiak átlagosan 52 százalékban egyetértettek.
Dintsér Andrea szerint a kvóták kérdése megosztja mind az üzleti világot, mind a társadalmat. A válaszadók többsége pedig úgy gondolja, hogy nem kvóták árán, „erőltetve” kell megemelni a női vezetők számát, hanem más módszerekkel. „Inkább edukációval, a közösségek változtató erejével kell berúgni ezt a motort, és azzal, hogy női vezetői programokkal erősítjük a női vezetőket, hiszen konkrét gazdasági haszonnal jár, ha változtatunk” – zárta gondolatait az MVÜK Női Vezetői Klub vezetője.