Hernádi Zsolt a Portfolio Budapest Economic Forum elnevezésű konferenciáján tartott előadást, melyet egy Muhammad Alitól idézett jelmondattal kezdett: „nem a hegy megmászása fáraszt ki, hanem a kavicsok a cipődben.”

A Mol Csoport elnök-vezérigazgatója a többi között azt mondta: kétpólusú világrend van kialakulóban, és „egy év alatt tovább szakadt a tábor, a konfliktusokat fegyveres összecsapások terhelik.” Úgy véli, Európa nem áll túlságosan jól az új világrend kialakulásában, ugyanis az Európai Unió tagországaiban rendszeresek a piaci beavatkozások. „Szinte egész Európában belenyúlnak a gazdaság üzleti működésébe – extraadókkal, ársapkákkal.

Olyan beruházásokat kell teljesíteniük a gazdasági szereplőknek, melyeket soha nem csinálnának meg üzleti alapon”

– tette hozzá.

Hernádi Zsolt szerint eddig is komoly versenyképességi problémákkal küzdött az Európai Unió, ami az elmúlt időszakban csak fokozódott. „Egyre inkább nő a szakadék Európa és a világ versenyképesebb országai között” – fogalmazott.

Mint mondta, korábban soha nem látott mozgás kezdődött el Európa felől azokba a régiókba, ahol teljesen más szabályozási kultúra érvényesül és eltérő versenyképességi kritériumokat határoztak meg a gazdaság irányítói. Figyelmeztetett, hogy

ez a folyamat már nemcsak versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés is az Európai Unió szempontjából.

„Ha elkezd kimenni az Európai Unióból az energia- és munkaerőintenzív iparág, akkor nagyon könnyen úgy járhatunk, mint amikor a Covid elején döbbenten vettük észre, hogy Európában nem gyártunk már sehol C-vitamint vagy maszkot” – fejtegette.

A Mol Csoport elnök-vezérigazgatója szerint ma az energiapiaci átalakulásoknak két fő nyertese van: az Egyesült Államok és Oroszország. Kiemelte: az Európában tapasztalható versenyhátrány miatt sok fontos beruházás már áttelepült az Egyesült Államokba. „Mi marad ebben a helyzetben Európának?” – tette fel a kérdést.

Észak- és Kelet-Európa felzárkózóban van

Azon elmélkedett, hogy ha Kína gyártási, míg az Egyesült Államok innovációs központtá válik az egész világon, az európai cégek még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek és akkor Európa „megmarad egy múzeumnak.” Így folytatta: „nagyon szép tájaink vannak, sok turistát tudunk ellátni, de vajon elégséges ez?

Ipari termelés nélkül tudunk biztosítani tartós növekedést és tartós jólétet?”

Hernádi Zsolt véleménye szerint mindezekkel együtt pozitívum, hogy az elmúlt harminc évben Észak- és Kelet-Európa számottevően nem veszített a versenyképességéből és a növekedési képességéből. Kifejtette: ennek a régiónak a részesedése nem csökkent a világ GDP-jéből, sőt megkezdődött egy felzárkózási folyamat.

Álláspontja szerint mindez annak köszönhető, hogy a kelet-közép-európai régióban komoly befektetések történtek, főként az alacsony munkaerőköltségek miatt, ami egyharmada a nyugatinak.

„Éppen ezért javítani kell régiónk helyzetén, a korábban megkezdett iparosítási folyamatot nem szabad leállítani. Mindezt országonként differenciáltan kell kezelni, és nem az uniós szabályozási rendszeren keresztül” – fogalmazott Hernádi Zsolt.