Az Európai Uniónak mérlegelnie kellett az elmúlt néhány évben azt, hogy milyen mértékű saját termelést hajt végre, illetve mennyiben támaszkodik külső erőforrásokra – mondta az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.
Az EU készletei és lehetőségei:
- földgáz: a szükséglet alig 20 százalékát tudja saját termelésből fedezni
- kőolaj: itt a 10 százalékot sem ér el ez az arány
- kőszén: a szükséglet közel harmada az Európai Unión belülről származik
- urán: bár vannak saját készletei, az EU elsősorban külső forrásból vásárolja a dúsított uránt (aminek oka, hogy az uránnak mire abból atomenergia lesz, egy rendkívül bonyolult és technológiailag nagyon fejlett cikluson kell keresztülmennie); saját termelésből az unió szükségletének mindössze 0,15 százaléka származik
Bár a kőolaj esetében szorul rá leginkább a külső forrásokra (több mint 90 százalékban) az Európai Unió, az elemző szerint a helyzet itt mégis szerencsésebb, mint a földgáznál, mivel egy-egy exportpartner jóval kisebb arányt képvisel a beszállításban. Emiatt ugyan kevésbé tudja az EU bővíteni ennek az erőforrásnak a kitermelését, ez diverzebb, mint a földgáz.
Miközben a klímacélok azt indokolnák, hogy a szénerőműveket az Európai Unióban zárják be, átmenetileg mégis újranyitják ezeket, igen illetve meghosszabbítják mind a szénbányák élettartamát, mind pedig azoknak az erőműveknek az élettartamát, amelyek még szénnel működnek.
"Európa e tekintetben a legönellátóbb és e tekintetben van a legnagyobb lehetősége arra, hogy bővíteni tudja a termelését. Ezért most Németországban is, de a szomszédos országok közül Csehországban vagy Lengyelországban is azt láthatjuk, hogy egyre jobban támaszkodnak a szélre, illetve itt a saját forrásból származó széntermelés aránya és igen magas" – mondta Németh Viktória.
Magyarország az energiahordozók tekintetében több szempontból is szerencsés helyzetben van, mutatott rá az elemző.
- földgáz: a saját földgázkitermelésünk "látszólag nem egy nagy szám", 15 százalék körül van, ami az idei évben akár 20 százalék körülre is felmehet, ám ez igenis nagynak mondható a szakember szerint, hiszen az Európai Unión belül abszolút mértékben élen jár Magyarország a saját földgázkitermelés arányában
- kőolaj: Magyarországnak vannak saját készletei, és a Mol fejlesztéseinek köszönhetően lényegében Magyarország az egyetlen olyan ország, amely képes az idei évben növelni a saját kőolajkitermelését
- kőszén: szintén vannak saját források, bár Magyarország igyekszik a környezetvédelmi előírásoknak megfelelni és ezért a szénerőművek aránya is sem olyan, mint a régiónkban például Csehországban vagy Lengyelországban
- atomenergia: az uniós élmezőnybe tartozik Magyarország és magas az atomenergia által előállított energia-részhányad.
Utóbbit Németh Viktória azért is fontosnak tartja, mert az atomenergia a legkisebb széndioxid-kibocsátású, illetve számos károsanyag-kibocsátás tekintetében igen kedvező ennek az energiahordozónak a használata.
Az orosz gáztól való függőségünkkel kapcsolatban azt mondta, hogy Európa, illetve Magyarország diverzifikálja forrásokat és olyan interkonnektorok állnak most már rendelkezésre, amelyeken keresztül például Horvátországon keresztül tud az ország LNG-hez jutni, illetve Törökország irányából is olyan LNG jön, ami már más országokból származik, például Azerbajdzsánból. Vagy ha Görögországból érkezik az cseppfolyós földgáz, az általában az Egyesült Államoknak a terméke, ahogy a horvátországi LNG sem oroszországi eredetű.
