A jövő évi adócsomagban az a vezérelv mutatkozik, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva korábban bevezetett különadók, extraprofitadók és egyéb megemelt tételek állandósulni fognak jövőre – vélekedett Szabó Dániel.

Így például a tranzakciós illeték tízezer forintos maximális limitre emelt költsége is megmaradhat, de ugyanígy az ekhós adózás ideiglenes szabályai is átkerülnek, vagy maradnak a népegészségügyi termékadóban újonnan bevont termékkörre kirótt plusz terhek.

Ami az elmúlt időszakban mint különadó, extraprofitadó vagy a költségvetés egyensúlyát javító tétel bekerült a költségvetésbe, akár rendeletekkel, akár ideiglenes törvénymódosításokkal, azok a jövő évi adócsomagban állandó elemként szerepelhetnek.

A fentieken túl 2024-ben törvényi szintre emelkedhet – de már nem különadó lesz a neve – a légiforgalmi társaságokra kivetett különadó, amit már környezetvédelmi hozzájárulásként vetnek majd ki a cégekre. A Portfolio elemzője megjegyezte: ezt a rendelkezést az Európai Bizottságnál is támadtáj és heves ellenállást váltott ki bizonyos légitársaságoknál, de az átnevezéssel konform lehet az uniós szabályokkal. A tranzakciós illeték megemelt díjtételei szintén törvényi erőre emelkednek, valamint egyes energiahordozók is – amiket még 2022-ben sújtottak különadókkal – átkerülnek a jövedékiadó-köteles termékek közé.

Az EU elvárásainak megfelelően – az üzemanyagoknál és energiahordozóknál – uniós minimumszintre fog emelkedni a jövedéki adó mértéke; a szuperbruttósított árnál ez literenként akár 35-40 forintos emelkedés is lehet. A népegészségügyi termékadónál az 50 százalékos gyümölcs- vagy zöldségtartalom alatti üdítőitaloknál is emelkedik a díjtétel, valamint az energiaitaloknál és kandírozott gyümölcsöknél, illetve a „snacknek álcázott” olajos magvaknál is. Szabó Dániel megjegyezte: a magyar sajtóban elterjedt, hogy a dohányáruknál is a jövedékiadó-tétel emelkedik, itt azonban valójában az idei tételszint marad meg, ami épp meg fog felelni az uniós jövedékiadó-minimumelvárásnak. „Tehát nem fog plusz teher keletkezni, viszont rögzül az a magasabb szint, amivel már idén is találkozhatunk” – tette hozzá.

A Portfolio munkatársa szerint – a fentiek alapján –

az átlagfogyasztók mindenképpen a költségek emelkedésével számolhatnak,

akár ha a boltban élelmiszert vásárolnak, akár ha tankolnak, dohányárut vásárolnak, vagy a bankban próbálnak megtakarításokat – akár állampapírban, akár bankbetétben – elhelyezni.

Az inflációs hatás – a gazdasági lap számításai szerint – félszázalékos is lehet, de még sok részlet tisztázatlan; a 2024-es költségvetés bevételi számait még nem feltétlenül lehet kőbe vésettnek tekinteni, egyrészt még tárgyalja a parlament, másrészt a külső makrogazdasági környezet is erősen befolyásolja azt, hogy hogyan alakulnak majd az adóbevételek. „Rengeteg mozgó összeg van, aminél a kormány könnyítéseket vezethet be, de akár további emelésekről dönthet” – mutatott rá a szakértő, aki szerint jelen állás szerint erős költségemelkedésre számíthatunk.

A kivételezettekre is „lőnek”

A tervek szerint a magánalapítványoknál és a bizalmi vagyonkezelőknél is adófizetési kötelezettségeket rendszeresít a kormány, kiterjesztve az osztalékadót.

Szabó Dániel emlékeztetett: mindeddig kedvelt spórolási lehetőség volt a tehetősebbek számára, hogy bizonyos vagyontárgyaikat, akár céges részesedéseiket, ingatlanjaikat, részvényállományukat kiszervezhették bizonyos alapítványokba, ahol aztán nem kellett megfizetni például az osztalékadót, de ugyanígy társasági adót növelő tételeket sem. Mostantól kezdve erre a kormány figyel, így értékesítésnek fog minősülni, ha valaki bizalmi vagyonkezelési jogviszonyba vagy magánalapítványi vagyonba helyezi át ezeket a tulajdonait, és adót kell fizetnie, ha ő maga használja, visszabérli.

Az elemző szerint a lépés már csak azért is meglepő, mert a magyar kormány jellemzően a kollektív adóbeszedési szigorításoknak a híve, tehát olyan intézkedésekről szokott dönteni, amelyek egységesen érintik az egész társadalmat, és nem egyes szegletét. Ezek pedig kifejezetten a tehetősebb magyar rétegre kivett különadóknak tekinthetők. Abból a szempontból is érdekes és váratlan, hogy amikor Varga Mihály bemutatta a költségvetést május végén a Kormányinfón, akkor nem említette azt, hogy új adónemeket, új adózási formákat vezetnének be, esetleg hogy növelnék azt, hogy kik esnek bizonyos adók hatálya alá – tette hozzá Szabó Dániel.

Ráadásul olyan üzleti köröket érinthet, amelyek eddig kivételezett sorban voltak, tehát rengeteg olyan, a magyar vállalkozói életben a közbeszerzések győzteseiként ismert szereplők kerülnek majd ennek a törvénynek a hatálya alá, akik eddig ilyesmire nem számíthattak – fogalmazott a Portfolio munkatársa.