Az utóbbi évtizedben a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel – írja a Portfolio.hu.

A pandémia kitöréséig jelentősen javultak az egyensúlyi- és makromutatók, a járvány lecsengése után pedig a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Magyarország előrelépett a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt.

Ugyanakkor érzékeljük a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő. A tények nem ezt mutatják:

a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.

Az egészséges szerkezetű gazdaságok három pilléren nyugszanak: magas foglalkoztatottság, hatékony termelés, a termékek eladhatósága. A portál szerint ezek az alapkritériumok Magyarországon mind teljesülnek. Ma egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, közelítjük a teljes foglalkoztatottságot. A GDP dollárban kifejezve is 60 százalékkal nőtt az elmúlt bő évtizedben, tehát van termelés, illetve értékteremtés a magyar gazdaságban.

A GDP-hez viszonyított export alapján Magyarország ma a világ 15 legnyitottabb gazdasága közé tartozik, messze súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben.

A hazai vállalati szektor versenyképességét nemzetközi összehasonlításban elsősorban az export-versenyképességen keresztül mérhetjük. A World Intellectual Property Organization legfrissebb Globális Innovációs Indexe szerint a magyar high-tech termékek gyártása és kivitele a világelsők között található. A Harvard Egyetem által kifejlesztett Gazdasági Összetettségi Mutató (Economic Complexity Index) legfrissebb rangsorában pedig Magyarország a 9. helyen áll 133 ország közül. Magyarország itt 2010 óta folyamatosan a legjobb tíz ország között szerepel, miközben a visegrádi régió másik három országának átlaga a 15., az EU országok átlaga a 22. helyen állt 2020-ban.

A Gazdasági Összetettségi Mutató egyben hiteles mérője egy ország tudástőkéjének is. A mutató kifejlesztői szerint ugyanis szoros kapcsolat van az általuk meghatározott gazdasági komplexitás és a fejlettség között: akik képesek magas szinten fenntartani a nemzetközi kereskedelemben versenyképesnek és keresettnek bizonyuló termelési „know-how” széles választékát, azok a humán tőkében is magas szinten állhatnak, ami pedig a modern növekedési elméletek kulcstényezője.

A portál szerint a fenntarthatóbb gazdasági növekedés érdekében a beruházásokat területileg és minőségileg is célzottabbá kell tenni, a költség alapú versenyképesség helyett a minőség alapú versenyképességre kell fókuszálni. Akkor kerülhető el a fejlettségi csapdába kerülés, ha javítjuk a termelés és az értékteremtő képesség közötti egyensúlyt, a termelési értékláncokat kiszélesítjük, azokon feljebb lépünk.

Az elmúlt évtizedek során felhalmozódott know-how, technológia, humán tőke bázis lehetővé tenné a szélesebb skálájú, egyre összetettebb és magasabb hazai hozzáadott értékű, újonnan kifejlesztett termékek és szolgáltatások előállítását. Magyarországnak mindenekelőtt az innovációs tevékenységét kell ösztönöznie a teljesen új termékek és szolgáltatások létrehozásának, gyártásának és exportálásának céljából.

Ez gyorsítaná a felzárkózási folyamatot, és fenntartható gazdasági növekedést biztosítana hosszú távon is. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy azok az országok kerülték el a közepes fejlettségi csapdát, amelyek innovációval és magasan képzett munkavállalókkal növelték a versenyképességet.