Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.23
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Varga Mihály pénzügyminiszter az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács, az Ecofin ülésén Brüsszelben 2023. március 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Varga Mihály: eddig egyáltalán nem kaptunk RRF-támogatást, ezért nincs 5 százalékos növekedés

Magyarország az előző évben jóval az uniós átlag feletti, 4,6 százalékos gazdasági növekedést ért el. Amennyiben megkaptuk volna a nekünk járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság növekedése meghaladta volna az 5 százalékot – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Brüsszelben.

A magyar kormány álláspontja szerint a helyreállítási alap több, kezdeti ígéretét nem váltotta be – nyilatkozta Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácsülését megelőzően. Mint mondta: az Európai Bizottság február 21-én kiadott közleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz végrehajtásának első két évéről indokolatlanul pozitív.

A magyar tárcavezető elmondta: a magyar álláspont szerint Brüsszel lassan és a célt eltévesztve cselekedett a helyreállítási források esetében is. A helyreállítási alap célja a járvány utáni gyors gazdasági fellendülés elősegítése volt, ennek ellenére a rendelkezésre álló források alig egyötödét folyósították eddig, annak ellenére, hogy már túl vagyunk az RRF rendelkezésre állási időszakának egyharmadán – mutatott rá a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy

öt tagállam – köztük Magyarország – eddig egyáltalán nem kapott pénzügyi támogatást az RRF keretében.

Varga Mihály szerint emellett a pénzügyi kérelmek elbírálása rendkívül nehézkes, bürokratikus, sőt, a tagállamok az eddig benyújtott kérelmek alapján csak elenyésző mértékben vették igénybe az RRF-hiteleket. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tagállamok bizalmatlanok a brüsszeli megoldásokkal szemben – szögezte le.

A pénzügyminiszter kifejtette: a felsorolt kritikák mellett ritkán esik szó arról, hogy a közös hitelfelvételnek, a mögötte álló nagy volumenű bizottsági kötvénykibocsátásnak lehetnek hátulütői is. Ez pedig a hitelpiacok lehetséges kimerülése, ami azzal járhat, hogy az egyes tagállamok önállóan kevesebb forráshoz juthatnak – jegyezte meg.

Varga Mihály összefoglalásként elmondta, hogy ezek azok az általános okok, amelyek miatt a magyar kormány az RRF-et egyszeri eszköznek tekinti és határozottan ellenzi a közös uniós hiteleket magában foglaló további eszközök létrehozását – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×