Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Ácsteszér, 2022. november 14.MTI/Bodnár Boglárka
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Friss inflációs adat: megfordult a trend

Az idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.

A 2022. februárihoz viszonyítva az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább

  • a tojás (79,2 százalék),
  • a tejtermékek (76,2 százalék),
  • a vaj és vajkrém (75,1 százalék),
  • a sajt (72,1 százalék),
  • a kenyér (71,1 százalék),
  • az édesipari lisztesáru (68,6 százalék),
  • a száraztészta (57,3 százalék),
  • a tej (53,7 százalék) és
  • a péksütemények (51,9 százalék)
  • drágultak. A termékcsoporton belül a liszt (9,8 százalék) és az étolaj (3,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 49,0 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4 százalékkal, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 12,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik ára 23,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 20,2, a konyha- és egyéb bútoroké 19,6, a szobabútoroké 17,8 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 18,8 százalékkal, ezen belül a szeszes italok 25,6 százalékkal drágultak.

Az állateledelek ára 55,5, a mosó- és tisztítószereké 33,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 28,5, a testápolási cikkeké 28,2 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 30,3 százalékkal drágultak.

A szolgáltatások díja 11,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben, ezen belül a taxi 33,2, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,7, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a járműjavítás és -karbantartás 24,7, a belföldi üdülés 23,8, a lakásjavítás és -karbantartás 22,0 százalékkal került többe.

Januárhoz viszonyítva fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.

Az élelmiszerek egy hónap alatt 1,7 százalékkal drágultak,

ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,4, a kávé 6,1, a gyümölcs- és zöldséglé 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,9, a munkahelyi étkezés 2,2, az éttermi étkezés 1,9, a kenyér 1,3, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal került többe.

A margarin 2,2, a sertéshús 0,6, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett.

A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal mérséklődött. Az állateledelek 7,0, a virág és dísznövény 4,9, az ágy- és asztalnemű 3,0 százalékkal került többe.

A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 2,5, a sport- és múzeumi belépők 2,3, a belföldi üdülés 1,9, a testápolási szolgáltatások 1,6 százalékkal drágultak egy hónap alatt.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×