Infostart.hu
eur:
377.81
usd:
323.74
bux:
127544.2
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Pixabay

Csalnak - lelepleződtek a hibrideket sztároló autógyárak

Egyes nagy autógyárak népszerű plug-in hibrid (PHEV) autói a való életben jobban szennyezik a környezetet, mint a gyártók által elvégzett tesztek alapján megadott adatok - írta a legújabb tanulmányokra hivatkozva a Guardian brit lap online kiadása.

A népszerű, külső hálózatról tölthető plug-in hibrid autók jóval több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit a gyártók hivatalos méréseikben állítanak, derült ki kutatók által a való életben elvégzett tesztek során.

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói szerint a BMW, a Renault és a Peugeot plug-in hibrid autói sokkal jobban szennyezik a környezetet, mint a gyártók által megadott értékek.

A külső hálózatról tölthető plug-in hibrid autók egy kisebb akkumulátort is használnak a hagyományos benzin- vagy dízelmotor mellett, és rövid távon tisztán elektromos módban is tudnak közlekedni, de alapvetően kombinálják a két meghajtási módot. Az autógyárak szerint ezek a járművek a két technológia legjobb tulajdonságait ötvözik, mivel lehetővé teszik, hogy zéró károsanyag-kibocsátás mellett hosszabb utat tegyenek meg velük.

A technológia ellenzői szerint ezek a járművek a hivatalos értékeknél jóval nagyobb mennyiségben szennyezik a környezetet. A grazi kutatók mérései szerint

a BMW 3-as sorozata kilométerenként 112 gramm szén-dioxidot bocsát ki, ami több mint háromszorosa a hivatalosan megadott 36 grammos értéknek.

A tesztben vizsgált Peugeot 308-as modellje 20 százalékkal, míg a Renault Megane modellje 70 százalékkal haladta meg a gyártók által megadott értéket.

A Transport & Environment nemzetközi civil szervezet azután bízta meg a grazi egyetem kutatóit, hogy a 2020-ban mért eredmények jóval nagyobb károsanyag-kibocsátást mutattak a hivatalos adatoknál, különösen akkor, ha az autó akkumulátorát nem töltötték fel.

A T&E szerint a legújabb mérési eredmények miatt a kormányoknak a hibrid autók helyett inkább a teljesen elektromos járművek vásárlására kellene ösztönözni a lakosságot.

"A plug-in hibrid járműveket úgy kínálják, mint az akkumulátor és a benzin- vagy dízelmotor tökéletes kombinációját, mely szerint elektromosan a városi felhasználást segítik, a motorral pedig a hosszú távú közlekedést. A való életben elvégzett tesztek alapján ez egy mítosz. A jogalkotóknak a plug-in hibrid autókat a valós károsanyag-kibocsátásuk alapján kellene megítélniük" - mondta Anna Krajinska, a T&E kibocsátási szakértője.

Nagy-Britannia már bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2035-től csak elektromos, valamint egyes hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba az országban.

A brit kormány az új kutatások hatására azt is fontolgatja, hogy 2035-től teljesen megtiltják az új hibrid járművek értékesítését.

A szakértők egy része úgy véli, hogy az autóipar még messze jár attól, hogy olyan kibocsátáscsökkentést érjen el, amely összeegyeztethető lenne a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti 1,5 Celsius fokos korláttal.

A gépkocsik üzemanyag-kibocsátási tesztjeit egy szigorú emissziómérési eljárás (WLTP) szerint végzik, de a kutatók szerint ezek a mesterséges laboratóriumi körülmények nem mutatják meg a valós körülmények között történő vezetés hatásait. A grazi egyetem mérnökei a WLTP helyett egy hordozható tesztrendszert használtak, és az autókat a városban vezették.

Az autógyártók azzal érvelnek, hogy nincs más választásuk, mint a WLTP adatok feltüntetése a reklámokban.

A BMW autógyár szóvivője szerint a járművezetés végtelen számú lehetőséget kínál, ezért nem meglepő, hogy a WLTP-adatoktól némi eltérés mutatkozik. Szerinte a plug-in hibrid autók fontos szerepet játszanak a teljes elektromos hajtásra való átállásban, mivel a tulajdonosaik a jövőben nagyobb valószínűséggel térnek majd át a tisztán akkumulátoros járművekre.

A Kearney tanácsadó cég új elemzése szerint az autóipar 2035-re kifut a fennmaradó "szén-dioxid-keretéből", 2050-re pedig akár 75 százalékkal is túllépi majd azt. A Polestar és a Rivian elektromos járműgyártók megbízásából készült elemzés szerint a globális autóparkot szén-dioxid kibocsátásmentes elektromos energiával kell majd működtetni ahhoz, hogy a párizsi klímacélokat elérjék, de ez azt is jelenti, hogy az autógyártóknak drasztikusan csökkenteniük kell ellátási láncuk szén-dioxid-kibocsátását.

Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×