Infostart.hu
eur:
391.04
usd:
339.63
bux:
122359.89
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Pixabay

Csalnak - lelepleződtek a hibrideket sztároló autógyárak

Egyes nagy autógyárak népszerű plug-in hibrid (PHEV) autói a való életben jobban szennyezik a környezetet, mint a gyártók által elvégzett tesztek alapján megadott adatok - írta a legújabb tanulmányokra hivatkozva a Guardian brit lap online kiadása.

A népszerű, külső hálózatról tölthető plug-in hibrid autók jóval több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit a gyártók hivatalos méréseikben állítanak, derült ki kutatók által a való életben elvégzett tesztek során.

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói szerint a BMW, a Renault és a Peugeot plug-in hibrid autói sokkal jobban szennyezik a környezetet, mint a gyártók által megadott értékek.

A külső hálózatról tölthető plug-in hibrid autók egy kisebb akkumulátort is használnak a hagyományos benzin- vagy dízelmotor mellett, és rövid távon tisztán elektromos módban is tudnak közlekedni, de alapvetően kombinálják a két meghajtási módot. Az autógyárak szerint ezek a járművek a két technológia legjobb tulajdonságait ötvözik, mivel lehetővé teszik, hogy zéró károsanyag-kibocsátás mellett hosszabb utat tegyenek meg velük.

A technológia ellenzői szerint ezek a járművek a hivatalos értékeknél jóval nagyobb mennyiségben szennyezik a környezetet. A grazi kutatók mérései szerint

a BMW 3-as sorozata kilométerenként 112 gramm szén-dioxidot bocsát ki, ami több mint háromszorosa a hivatalosan megadott 36 grammos értéknek.

A tesztben vizsgált Peugeot 308-as modellje 20 százalékkal, míg a Renault Megane modellje 70 százalékkal haladta meg a gyártók által megadott értéket.

A Transport & Environment nemzetközi civil szervezet azután bízta meg a grazi egyetem kutatóit, hogy a 2020-ban mért eredmények jóval nagyobb károsanyag-kibocsátást mutattak a hivatalos adatoknál, különösen akkor, ha az autó akkumulátorát nem töltötték fel.

A T&E szerint a legújabb mérési eredmények miatt a kormányoknak a hibrid autók helyett inkább a teljesen elektromos járművek vásárlására kellene ösztönözni a lakosságot.

"A plug-in hibrid járműveket úgy kínálják, mint az akkumulátor és a benzin- vagy dízelmotor tökéletes kombinációját, mely szerint elektromosan a városi felhasználást segítik, a motorral pedig a hosszú távú közlekedést. A való életben elvégzett tesztek alapján ez egy mítosz. A jogalkotóknak a plug-in hibrid autókat a valós károsanyag-kibocsátásuk alapján kellene megítélniük" - mondta Anna Krajinska, a T&E kibocsátási szakértője.

Nagy-Britannia már bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2035-től csak elektromos, valamint egyes hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba az országban.

A brit kormány az új kutatások hatására azt is fontolgatja, hogy 2035-től teljesen megtiltják az új hibrid járművek értékesítését.

A szakértők egy része úgy véli, hogy az autóipar még messze jár attól, hogy olyan kibocsátáscsökkentést érjen el, amely összeegyeztethető lenne a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti 1,5 Celsius fokos korláttal.

A gépkocsik üzemanyag-kibocsátási tesztjeit egy szigorú emissziómérési eljárás (WLTP) szerint végzik, de a kutatók szerint ezek a mesterséges laboratóriumi körülmények nem mutatják meg a valós körülmények között történő vezetés hatásait. A grazi egyetem mérnökei a WLTP helyett egy hordozható tesztrendszert használtak, és az autókat a városban vezették.

Az autógyártók azzal érvelnek, hogy nincs más választásuk, mint a WLTP adatok feltüntetése a reklámokban.

A BMW autógyár szóvivője szerint a járművezetés végtelen számú lehetőséget kínál, ezért nem meglepő, hogy a WLTP-adatoktól némi eltérés mutatkozik. Szerinte a plug-in hibrid autók fontos szerepet játszanak a teljes elektromos hajtásra való átállásban, mivel a tulajdonosaik a jövőben nagyobb valószínűséggel térnek majd át a tisztán akkumulátoros járművekre.

A Kearney tanácsadó cég új elemzése szerint az autóipar 2035-re kifut a fennmaradó "szén-dioxid-keretéből", 2050-re pedig akár 75 százalékkal is túllépi majd azt. A Polestar és a Rivian elektromos járműgyártók megbízásából készült elemzés szerint a globális autóparkot szén-dioxid kibocsátásmentes elektromos energiával kell majd működtetni ahhoz, hogy a párizsi klímacélokat elérjék, de ez azt is jelenti, hogy az autógyártóknak drasztikusan csökkenteniük kell ellátási láncuk szén-dioxid-kibocsátását.

Címlapról ajánljuk
Izrael szerint megölték az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát

Izrael szerint megölték az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát

Egy izraeli támadás során megölték Ali Laridzsánit, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát – jelentette be kedden az izraeli védelmi miniszter, Jiszráel Kac.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Ursula von der Leyen bejelentette, konkrét lépéseket tett az Európai Bizottság a Barátság kőolajvezeték javításánál

Ursula von der Leyen bejelentette, konkrét lépéseket tett az Európai Bizottság a Barátság kőolajvezeték javításánál

Ursula von der Leyen kedden már nem diplomáciai körmondatokkal, hanem kézzelfogható ajánlattal lépett a Barátság-vezeték ügyében: az EU technikai segítséget és pénzügyi támogatást kínált Ukrajnának a január 27-i orosz támadás után megszakadt tranzit helyreállítására, amit Kijev el is fogadott. Az Európai Bizottság elnökének bejelentése éles váltás a hétfői brüsszeli miniszteri tanácskozás óvatos kommunikációjához képest, ahol az uniós testület nem tett konkrét ígéreteket. Brüsszel most egyszerre próbálja stabilizálni a magyar és szlovák ellátási aggodalmakat, és lefegyverezni azt a politikai nyomásgyakorlást, amely a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget. Mindeközben az üzenet változatlanul kettős: rövid távon javítás és kerülőutak, hosszabb távon pedig a cél az orosz olaj fokozatos kivezetése és az uniós energiaszuverenitás erősítése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×