Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Motor Oil Splashes At The Old Newspapers Background
Nyitókép: Elena Popova/Getty Images

Fájón csökkentheti az olajkitermelést Oroszország

Nem tudná eladni a végterméket.

Jelentősen, akár 5-7 százalékkal is visszavághatja az olajkitermelését Oroszország a nemzetközi ársapkák bevezetése és az olajembargó miatt 2023-ban. Erről az orosz kormányfőhelyettes, Alexander Novak beszélt egy tévés interjúban.

A Reuters hírügynökség közlése szerint Novak arról beszélt, hogy a napi kitermelést 500 ezer és 700 ezer hordóra csökkenthetik – írja a VG. Az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália december 5-én vezetett be ársapkát az orosz olajra: 60 dollárban maximalizálták a hordónkénti árat, emellett embargót vetettek ki a tengeri úton érkező orosz olajra.

A gazdasági lap emlékeztet, hogy az orosz költségvetés bevételei is összeomlani látszanak az export hanyatlásával együtt, így a december 16-ig tartó héten az exportjáradék összege 54 százalékot, 77 millió dollárt zuhant, és mindössze 66 milliót tett ki a Bloomberg számításai szerint, ami az idei legalacsonyabb érték. Ugyanakkor

az orosz olajexport rendkívüli mértékű csökkenése hiányokhoz is vezethet az olajpiacon.

Vlagyimir Putyin csütörtökön azt ígérte, hogy rendeletben reagál majd országa az ársapkára. Novak most erről is elárult részleteket: várhatóan megtiltják az árusítást azon országok számára, amelyek csatlakoznak az ársapkához.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×