„Ez a vezeték képes megváltoztatni az Európában fennálló energiabiztonsági helyzetet” mondta von der Leyen. „Az emberek Bulgáriában és szerte Európában is a bőrükön érzik Oroszország háborújának következményeit, ám az ilyen projekteknek hála Európának elegendő földgáza lesz télire” – méltatta a vezetéket a brüsszeli bizottság elnöke.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság közel 250 millió euróval (105,7 milliárd forinttal) járult hozzá a hálózat kiépítéséhez.

A Görögország–Bulgária gázösszekötő vezeték (IGB) júliusban készült el, most indult meg rajta a szállítás. Európa energiabiztonsága szempontjából azért is nagy a jelentősége, mert Oroszország még április végén leállította a gázszállítást Bulgária felé, miután Szófia elutasította Moszkva azon követelését, hogy a gázért orosz pénznemben, rubelben fizessen.

A 183 kilométer hosszú vezeték az északkelet-görögországi Komotiní városából, a transzadriai gázvezetékre (TAP) csatlakozva indul, innen egészen az északra fekvő Sztara Zagora bolgár városig fut. A tervek szerint a vezeték kezdő kapacitása évi hárommilliárd köbméter gáz lehet, később ötmilliárdra szeretnék bővíteni.

Teodora Georgijeva, a projekt bulgáriai felelőse szerint a gázvezeték több nyugat-balkáni ország gázellátását is biztosítani tudja, és a segítségével Moldovába és Ukrajnába is képesek lesznek gázt szállítani.

Ursula von der Leyen leszögezte: Európának mindene megvan ahhoz, hogy energiaellátásában függetlenedjék Oroszországtól, a többi már „csak politikai akarat kérdése”.