A szeptember 22-ig rendelkezésre álló adatok alapján készült a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése. Eszerint a jegybank éves szinten 13,5-14,5 fél százalékos pénzromlással számol, de ősszel lehet olyan hónap, amikor az áremelkedés meghaladja a 20 százalékot. Ilyenre 1996, a Bokros-csomag óta nem volt példa a rendszerváltás után.
Az inflációs ugrást már kedden jelezte Virág Barnabás. Ahogy arról az Infostart is beszámolt az MNB-alelnök arról beszélt, hogy
az infláció a következő hónapokban még emelkedő pályán halad,
de ezek a tényezők kívül esnek a monetáris politika hatókörén.
Ahogy a jelentésben is olvasható, az idei évre 13,5-14,5 százalékos inflációt jósolnak, jövő évre pedig 11,5-14 százalékosra módosították a várakozást, tehát felfelé. A gazdasági növekedés jövőre 3,5-4,5 százalék lehet. Ugyanakkor szerinte a növekedési kockázatok "lefelé mutatnak" - fogalmazott Virág Barnabás.
A magyar pénzügyminiszter hétfőn szólalt meg pénzügyekben. Közzétette az Államadósság Kezelő Központ közleményét a lakossági állampapír-kínálat bővítéséről. A tájékoztatás szerint az újra forgalomba hozott, 3 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír induló kamata évi 11,32 százalék - posztolta Varga Mihály.
Előtte pár órával Tóth Tibor államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy
az infláció tetőzése 2022 végére várható - közel 20 százalékon -, ezután radikálisan csökken.
A legfontosabb gazdasági mutatók alapján kiemelte: tavaly a GDP 7,1 százalékkal nőtt, az államháztartási hiány is közelít a 3 százalékos célérték felé, miközben a munkanélküliség rendkívül alacsony. Idén az első negyedévben 8 százalékos, az első félévben 6 százalék fölötti a GDP növekedése a tárca előrejelzése szerint.
