Infostart.hu
eur:
376.07
usd:
319.24
bux:
126168.67
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: pixabay

A Pénzügyminisztérium elmondta, mikor tér vissza 4 százalék fölé a GDP-növekedés

A kormány azon dolgozik, hogy a mostani nehéz időszakot sikeresen kezelje - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Makrokonferenciáján hétfőn Budapesten.

Tóth Tibor államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: az államháztartási hiány újra csökkenő pályára áll 2023 végére. A GDP-növekedés idén 4 százalék felett várható, a 2023-as gyenge év után pedig 2024-től újra a 4 százalék feletti tartományban lesz. Az infláció tetőzése 2022 végére várható - közel 20 százalékon -, ezután radikálisan csökken. Hozzátette, hogy a külső egyensúly nagyrészt a fiskális hiány mérséklődésével fog javulni.

A legfontosabb gazdasági mutatók alapján kiemelte: sikeresen kezelte a kormány a válságperiódust, amely a járvánnyal kezdődött. Tavaly a GDP 7,1 százalékkal nőtt, az államháztartási hiány is közelít a 3 százalékos célérték felé, miközben a munkanélküliség rendkívül alacsony. Idén az első negyedévben 8 százalékos, az első félévben 6 százalék fölötti a GDP növekedése a tárca előrejelzése szerint.

A beruházási ráta tartósan az uniós élmezőnyben van, a magánszféra és a vállalatok hasonlóan aktívak, mint az állami beruházások szintje. A romló nemzetközi kilátások ellenére a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriában tartották Magyarországot.

A jövőbeli kihívások közé sorolta az államtitkár, hogy

az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságokat.

Magyarország államadósságának szintje az uniós középmezőnyben van. A háború kitörése kedvezőtlenül hat a növekedési várakozásokra, különösen 2023-ban, és az energiahordozók drasztikus drágulása megborítja a fizetési mérleg egyenlegét - mondta.

Középtávú teendők közé sorolta az energiahatékonysági beruházások végrehajtását, és a megtakarítások ösztönzését, amellyel mérsékelhető a fogyasztói árakra nehezedő nyomás.

Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kérdésre közölte: a hosszú távú adóstratégiában nem terveznek változást, a szükséges intézkedéseket már meghozták. Nincs a tervben a vállalkozások életét befolyásoló változtatás sem. Az extraprofitadóról azt mondta, amikor kivetették, megvizsgálták a szektorok teherviselését,

"a válságálló szektorok kapták a nagyobb terhet."

A legtöbb extraprofitadó még nem érkezett be a költségvetésbe, ennek a hatása még nem látható - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Több mint kétéves csúcson a forint

Több mint kétéves csúcson a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×