Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: pixabay

A Pénzügyminisztérium elmondta, mikor tér vissza 4 százalék fölé a GDP-növekedés

A kormány azon dolgozik, hogy a mostani nehéz időszakot sikeresen kezelje - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Makrokonferenciáján hétfőn Budapesten.

Tóth Tibor államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: az államháztartási hiány újra csökkenő pályára áll 2023 végére. A GDP-növekedés idén 4 százalék felett várható, a 2023-as gyenge év után pedig 2024-től újra a 4 százalék feletti tartományban lesz. Az infláció tetőzése 2022 végére várható - közel 20 százalékon -, ezután radikálisan csökken. Hozzátette, hogy a külső egyensúly nagyrészt a fiskális hiány mérséklődésével fog javulni.

A legfontosabb gazdasági mutatók alapján kiemelte: sikeresen kezelte a kormány a válságperiódust, amely a járvánnyal kezdődött. Tavaly a GDP 7,1 százalékkal nőtt, az államháztartási hiány is közelít a 3 százalékos célérték felé, miközben a munkanélküliség rendkívül alacsony. Idén az első negyedévben 8 százalékos, az első félévben 6 százalék fölötti a GDP növekedése a tárca előrejelzése szerint.

A beruházási ráta tartósan az uniós élmezőnyben van, a magánszféra és a vállalatok hasonlóan aktívak, mint az állami beruházások szintje. A romló nemzetközi kilátások ellenére a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriában tartották Magyarországot.

A jövőbeli kihívások közé sorolta az államtitkár, hogy

az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságokat.

Magyarország államadósságának szintje az uniós középmezőnyben van. A háború kitörése kedvezőtlenül hat a növekedési várakozásokra, különösen 2023-ban, és az energiahordozók drasztikus drágulása megborítja a fizetési mérleg egyenlegét - mondta.

Középtávú teendők közé sorolta az energiahatékonysági beruházások végrehajtását, és a megtakarítások ösztönzését, amellyel mérsékelhető a fogyasztói árakra nehezedő nyomás.

Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kérdésre közölte: a hosszú távú adóstratégiában nem terveznek változást, a szükséges intézkedéseket már meghozták. Nincs a tervben a vállalkozások életét befolyásoló változtatás sem. Az extraprofitadóról azt mondta, amikor kivetették, megvizsgálták a szektorok teherviselését,

"a válságálló szektorok kapták a nagyobb terhet."

A legtöbb extraprofitadó még nem érkezett be a költségvetésbe, ennek a hatása még nem látható - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×