A Mastercard dolgozói megvizsgálták hazánk Digitális Fizetési Indexét, ami infrastruktúrára, tudásra és használatra alapozva méri a piac fejlettségét a digitális fizetések terén – írja a pénzcentrum.hu
Ennek célja, hogy iránytűként szolgáljon az elektronikus fizetési piacon, és képet adjon a digitalizáció mértékéről Magyarországon. A kutatásban idén Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia és Szerbia is részt vett.
Tavaly a magyarországi Digitális Fizetési Index 58 pontot ért el a 100-ból. Ez így tevődött össze a különböző kategóriákból:
- infrastruktúra – 73
- tudás – 51
- használat – 49
Az infrastruktúra kategória 2020-hoz képest kilenc ponttal többet ért el az olyan fejlesztések miatt, mint például a tavaly óta érvényben lévő rendelet. Eszerint minden online kasszával rendelkező vállalkozás köteles valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani a vásárlói számára.
A tudás pontszáma nem változott, vagyis a digitális fizetési megoldások használatához való hozzáállás és az ahhoz szükséges készségek 2020 óta nem fejlődtek érdemben a magyar lakosság körében. Az index rámutatott: minél kényelmesebbnek tartanak egy fizetési módot a fogyasztók, annál biztonságosabbnak ítélik azt.
A használat alappillér 2020-hoz képest 2021-re 11 ponttal növekedett. Ez elsősorban a digitális fizetési infrastruktúra fejlődésének köszönhető, de a felhasználók fizetési ismereteinek bővítése által ez még javulhat. Bár az új fizetési megoldások már elérhetők, a készpénznek még mindig fontos szerepe van Magyarországon. Viszont
2021-ben először fordult elő, hogy a fogyasztók többet használták kártyáikat digitális fizetésre, mint készpénzfelvételre.
Az összesített átlagot tekintve minden magyarországi felnőtt legalább egy kártyás tranzakciót végrehajtott fizetési kártyájával az év során. Tavaly év végére az interneten használt kártyák 69 százalékának adatait tárolták online módon, ami nyolc százalékos emelkedés egy év alatt.
Magyarország 58 pontos eredménye meghaladta az 56 pontos régiós átlagot a vizsgált országok tekintetében. A pontszámok 61 és 45 között mozogtak, a legjobb eredmény Horvátország, a legalacsonyabb összesített pontszám pedig Szerbia neve mellé került.
