Méhészeti, illetve méztermelési tekintetben a 2022-es esztendő véget ért, és több szempontból is felemásan alakult. Például míg a Dunántúlon sok méhész élete legjobb évét zárta, addig mások a Dunától keletre egész pályafutásuk legtragikusabb szezonján vannak túl az aszály miatt – közölte Bross Péter.

Bár a téli hónapokban az első számú mézelő növény nem kapott kellő csapadékot, ennek ellenére az akác szempontjából összességében jól alakult az év, miután a tavaszi fagyok nem tettek kárt a virágkezdeményekben és a virágzás alatt is jó idő volt. Bross Péter becslése szerint idén annyi akácméz termett, mint az elmúlt két-három évben, vagyis körülbelül 15 ezer tonna várja az eladást.

Az akác mézelése után viszont beköszöntött az aszály, így a nyári méhlegelők közül egyedül az ezüst hárs mézelt, ami a méhészek nagy meglepetésére jó eredményt is hozott. Az egyéb nyári méhlegelők – köztük a facélia, a szelídgesztenye, az olajretek vagy a selyemkóró – azonban semmi netkárt nem adtak.

Hasonlóan rossz volt a helyzet a július elején virágzó, a legnagyobb területen tenyésző napraforgónál, ami az aszály miatt alig adott mézet, egy átlagos évinek csak harmada-negyed lett a mennyiség.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke megjegyezte:

mindez azért is különösen elszomorító, mert a nemzetközi piacon szintén hiány van a természetes virágmézből.

Arra is kitért, hogy a méhészek, akik jelenleg egyébként a méhcsaládjaikat készítik fel a télre, azért is nagyon nehéz helyzetben vannak, mert a határ kiégett, illetve még a vizek mellett megszokott mézelő növények is eltűntek, így aztán hónapokon keresztül nincs természetes nektár- és virágporhordása az állatoknak.

Ami a várható árakat illeti, Bross Péter emlékeztetett: a méz nem létfontosságú élelmiszer, így a méhészek nehezen tudják érvényesíteni a megemelkedett rezsiköltségeiket az árakban. A szakember következésképp a kiszerelt, közvetlenül értékesített termékeknél nem számít áremelkedésre,

a nagybani piacon, a vegyes virágmézeknél viszont elképzelhetőnek tartja a további drágulást.

Abszolút egyetértett azzal, hogy a klímaváltozás okozta bizonytalanság miatt sokkal nehezebb, kiszámíthatatlanabb lett a méhészeti tevékenység. Mint mondta, az elmúlt 10-20 évben folyamatosan tapasztalják a méhészek, hogy a 60-as, 70-es évek eredményeit képtelenség elérni, de nemcsak termésmennyiségben, hanem a méhcsaládok minőségében is. Régen akár 80 ezer méh egyed is volt egy családban a nyár folyamán, most pedig az 50-60 ezres egyedszámot sem érik el – mutatott rá.