Rekordmennyiségű készpénz, dráguló hitelek és nagyon lassan emelkedő betétkamatok – írja címszavakban a napi.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a lakosság márciusi anyagi helyzetéről.

Március végén 8300 milliárd forintot meghaladó készpénzmennyiséget számolt össze a jegybank az országban, ebből csaknem 8 ezer milliárd forint nem a bankok mérlegében volt, vagyis a cégeknél és a lakosságnál halmozódott fel. A döntő része ennek a rekord mennyiségű bankjegynek a háztartásoknál lehetett, a vállalkozásoknál ugyanis jellemzően kevesebb készpénz van.

Ebben közrejátszhatott, hogy a lakosság februárban jelentősebb pénzinjekcióhoz jutott a személyi-jövedelemadó-visszatérítések és a 13. havi nyugdíj folyósítása miatt. A magas infláció miatt a béreket is elkezdték rendezni a munkáltatók, ennek köszönhetően több pénz volt a lakosságnál. Az orosz–ukrán háború kitörése is arra ösztönözhetett egyeseket, hogy növeljék az otthon tartott készpénz mennyiségét, akár forintban, akár valutában.

Februárban megjelentek az állami visszatérítések a betétszámlákon, több mint 806 milliárd forint többlet került a háztartások bankszámláira. Márciusban már negatív volt az egyenleg, 185,5 milliárd forinttal vettek ki több pénzt a számláikról a magyar családok, mint amennyi pénz odakerült.

A háztartások betétállománya részben a pénzkivételek, részben pedig a Sberbank csődje miatt márciusban 13 264,4 milliárd forintra csökkent a februári 13 551 milliárdos rekordról. A lekötött betétek volumene azonban nem nőtt, sőt tovább csökkent 2430 milliárd forintra.

Rekord mennyiségű, 136,7 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést írtak alá márciusban, személyi hitelből 43,5 milliárdnyi fogyott el.

Márciusban a folyószámlahitelek mennyisége nőni kezdett, bő 5,5 milliárd forinttal emelkedett,

ami arra utal, hogy több bankszámla nagyobb összeggel állt mínuszban a hónap végén, mint februárban.

További adatok – például a hitelekről és a betéti kamatokról – a napi.hu cikkében találhatók.