eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pharmacist accepting credit card by contactless payment.  Woman purchasing products in the pharmacy. Pharmacist hands charging with credit card reader.
Nyitókép: jacoblund/Getty Images

Eldőlni látszik a készpénz–bankkártya mérkőzés

Ma már csak a magyarok hatoda ragaszkodik a készpénzes vásárláshoz, a diplomások kétharmada egyáltalán nem akar már készpénzzel fizetni a boltokban.

A Pulzus Kutató Napi.hu számára végzett reprezentatív felmérésében a megkérdezettek mindössze 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mindennapi bevásárlásai során mindig készpénzzel fizet. 45 százalék szinte csak elektronikus úton fizet a boltokban, és további 17 százalék gyakrabban fizet kártyával, mint bankókkal.

Arra a kérdésre, hogy „Készpénzzel, vagy elektronikusan (bankkártyával, telefonnal, okoseszközzel) fizetsz inkább a mindennapi vásárlásaid, fizetéseid sorá?” a következő válaszok érkeztek:

  • Amikor csak lehet, készpénzt használok: 16 százalék.
  • Gyakrabban használok készpént: 10 százalék.
  • Ugyanolyan mértékben fizetek készpénzzel, mint elektronikusan: 12 százalék.
  • Gyakragban használok elektronikus fizetést: 17 százalék.
  • Amikor csak lehet, elektronikus fizetést használok: 45 százalék.

A Nap.hu megjegyzi, hogy két évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány kitörése után három hónappal már készített a Pulzus Kutató egy hasonló felmérést, akkor még csak 6 százalék volt azok aránya, akik nem használtak készpénzt, és 38 azoké, akik jobban szerették az elektronikus megoldásokat.

Akik jobban szeretik az elektronikus fizetést

A korábbi felméréshez hasonlóan most is kiderült, hogy a két nem közül a férfiak azok, akik szívesebben fizetnek elektronikus úton, mint készpénzzel. Anno az egyik magyarázat az volt, hogy a nőknek vélhetően több olyan kiadásuk lehet, amelynél csak a készpénzes fizetés oldható meg: osztálypénz, gyerek zsebpénze, szépségszalonban elérhető szolgáltatások. A mindennapi bevásárlás azonban nem ilyen, mégis valamivel magasabb arányban használják a készpénzt a nők, mint a férfiak.

A Napi.hu hozzáteszi, hogy nem túlságosan meglepő eredménye a felmérésnek, hogy a korosztályos bontás alapján a fiatal, 18–39 éves generáció ragaszkodik a legkevésbé a készpénzes vásárláshoz, és használja a leggyakrabban az elektronikus megoldásokat. 47 százalékuk, amikor csak lehet, így fizet. Jóval meglepőbb, hogy a három korosztály között igazán érdemi eltérés nincs, sőt,

a 60 év fölöttiek az eredmény alapján elutasítóbbak a készpénzzel szemben, mint a középkorú, 40–59 éves korosztály.

A veszélyhelyet idején nyilván sok idős ember szokott át a kártyás vásárlásra biztonsági okokból, és úgy tűnik, meg is kedvelték ezt a fajta fizetést. A 60 fölöttiek körében is 45 százalék azok aránya, akik ha csak lehet, elektronikus úton fizetnek a boltban.

Az igazi vízválasztó

A pénztárosok: „készpénz vagy bankkártya?” kérdésére a válasz erősen kötődik az iskolázottsághoz, a felmérés szerint a felsőfokú végzettségűek több mint kétharmada az utóbbit választja minden alkalommal. További 19 százalék gyakrabban fizet kártyával, mint készpénzzel. Százból csupán négy diplomás nyilatkozott úgy, hogy minden körülmények között ragaszkodik a készpénzhez a vásárlások során.

A középiskolát végzetteknél már teljesen mások az arányok, ők nagyjából az átlagos mértékben tették le a voksukat az egyes fizetési módok mellett. 45 százalékuk fizet kártyával, amikor csak lehet, és 13 százalékuk ragaszkodik teljes mértékben a készpénzhez. A többség mindenesetre gyakrabban használja az elektronikus fizetési módokat, mint a készpénzt – derül ki a kutatásból.

Az alapfokú végzettségűek szegmensében 38 százalék a kizárólag kártyával fizetők aránya, és magas, 21 százalékos azoké, akik csak bankjegyekkel fizetnek mindenhol. Összességében véve viszont még ebben a körben is 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy többet használja az elektronikus fizetési módokat a készpénznél.

Ahol nincs bankkártya

A nagyvárosokban alapvetően az elektronikus fizetések kiemelkedően népszerűek, Budapesten 54, a megyeszékhelyeken 59 százalék azok aránya, akik amikor csak lehet így fizetnek. A kizárólagos készpénzhasználaté pedig bőven 10 százalék alatt van a nagyobb településeken.

A falvak és a kisvárosok lakossága viszont 20-21 százalékban kizárólag készpénzzel fizet a napi bevásárlásért. Az elektronikus eszközök használatában hatalmas a lemaradás, a kisvárosokban csak 42, a falvakban mindössze 33 százalék fizet kártyával minden egyes alkalommal. A községek lakói voltak az egyetlen olyan szegmens, amelyben a megkérdezettek mindössze fele mondta azt, hogy összességében véve gyakrabban használ elektronikus eszközt a bevásárlások kifizetése során, mint készpénzt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×