Infostart.hu
eur:
367.87
usd:
335.59
bux:
143935.13
2026. november 18. szerda Jenő
Pharmacist accepting credit card by contactless payment.  Woman purchasing products in the pharmacy. Pharmacist hands charging with credit card reader.
Nyitókép: jacoblund/Getty Images

Eldőlni látszik a készpénz–bankkártya mérkőzés

Ma már csak a magyarok hatoda ragaszkodik a készpénzes vásárláshoz, a diplomások kétharmada egyáltalán nem akar már készpénzzel fizetni a boltokban.

A Pulzus Kutató Napi.hu számára végzett reprezentatív felmérésében a megkérdezettek mindössze 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mindennapi bevásárlásai során mindig készpénzzel fizet. 45 százalék szinte csak elektronikus úton fizet a boltokban, és további 17 százalék gyakrabban fizet kártyával, mint bankókkal.

Arra a kérdésre, hogy „Készpénzzel, vagy elektronikusan (bankkártyával, telefonnal, okoseszközzel) fizetsz inkább a mindennapi vásárlásaid, fizetéseid sorá?” a következő válaszok érkeztek:

  • Amikor csak lehet, készpénzt használok: 16 százalék.
  • Gyakrabban használok készpént: 10 százalék.
  • Ugyanolyan mértékben fizetek készpénzzel, mint elektronikusan: 12 százalék.
  • Gyakragban használok elektronikus fizetést: 17 százalék.
  • Amikor csak lehet, elektronikus fizetést használok: 45 százalék.

A Nap.hu megjegyzi, hogy két évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány kitörése után három hónappal már készített a Pulzus Kutató egy hasonló felmérést, akkor még csak 6 százalék volt azok aránya, akik nem használtak készpénzt, és 38 azoké, akik jobban szerették az elektronikus megoldásokat.

Akik jobban szeretik az elektronikus fizetést

A korábbi felméréshez hasonlóan most is kiderült, hogy a két nem közül a férfiak azok, akik szívesebben fizetnek elektronikus úton, mint készpénzzel. Anno az egyik magyarázat az volt, hogy a nőknek vélhetően több olyan kiadásuk lehet, amelynél csak a készpénzes fizetés oldható meg: osztálypénz, gyerek zsebpénze, szépségszalonban elérhető szolgáltatások. A mindennapi bevásárlás azonban nem ilyen, mégis valamivel magasabb arányban használják a készpénzt a nők, mint a férfiak.

A Napi.hu hozzáteszi, hogy nem túlságosan meglepő eredménye a felmérésnek, hogy a korosztályos bontás alapján a fiatal, 18–39 éves generáció ragaszkodik a legkevésbé a készpénzes vásárláshoz, és használja a leggyakrabban az elektronikus megoldásokat. 47 százalékuk, amikor csak lehet, így fizet. Jóval meglepőbb, hogy a három korosztály között igazán érdemi eltérés nincs, sőt,

a 60 év fölöttiek az eredmény alapján elutasítóbbak a készpénzzel szemben, mint a középkorú, 40–59 éves korosztály.

A veszélyhelyet idején nyilván sok idős ember szokott át a kártyás vásárlásra biztonsági okokból, és úgy tűnik, meg is kedvelték ezt a fajta fizetést. A 60 fölöttiek körében is 45 százalék azok aránya, akik ha csak lehet, elektronikus úton fizetnek a boltban.

Az igazi vízválasztó

A pénztárosok: „készpénz vagy bankkártya?” kérdésére a válasz erősen kötődik az iskolázottsághoz, a felmérés szerint a felsőfokú végzettségűek több mint kétharmada az utóbbit választja minden alkalommal. További 19 százalék gyakrabban fizet kártyával, mint készpénzzel. Százból csupán négy diplomás nyilatkozott úgy, hogy minden körülmények között ragaszkodik a készpénzhez a vásárlások során.

A középiskolát végzetteknél már teljesen mások az arányok, ők nagyjából az átlagos mértékben tették le a voksukat az egyes fizetési módok mellett. 45 százalékuk fizet kártyával, amikor csak lehet, és 13 százalékuk ragaszkodik teljes mértékben a készpénzhez. A többség mindenesetre gyakrabban használja az elektronikus fizetési módokat, mint a készpénzt – derül ki a kutatásból.

Az alapfokú végzettségűek szegmensében 38 százalék a kizárólag kártyával fizetők aránya, és magas, 21 százalékos azoké, akik csak bankjegyekkel fizetnek mindenhol. Összességében véve viszont még ebben a körben is 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy többet használja az elektronikus fizetési módokat a készpénznél.

Ahol nincs bankkártya

A nagyvárosokban alapvetően az elektronikus fizetések kiemelkedően népszerűek, Budapesten 54, a megyeszékhelyeken 59 százalék azok aránya, akik amikor csak lehet így fizetnek. A kizárólagos készpénzhasználaté pedig bőven 10 százalék alatt van a nagyobb településeken.

A falvak és a kisvárosok lakossága viszont 20-21 százalékban kizárólag készpénzzel fizet a napi bevásárlásért. Az elektronikus eszközök használatában hatalmas a lemaradás, a kisvárosokban csak 42, a falvakban mindössze 33 százalék fizet kártyával minden egyes alkalommal. A községek lakói voltak az egyetlen olyan szegmens, amelyben a megkérdezettek mindössze fele mondta azt, hogy összességében véve gyakrabban használ elektronikus eszközt a bevásárlások kifizetése során, mint készpénzt.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×