Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Justin Paget/Getty Images

Mellbevágó áremelkedésről beszélnek a számok az ipari termelésben

A belföldi energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban például csaknem 50 százalékos drágulást hozott 2021.

2022 januárjában az ipari termelői árak átlagosan 22,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítés árai 35,7, az exportértékesítés árai 15,5 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek növekedése befolyásolta. Az előző hónaphoz képest az exportértékesítési árak 1,4 százalékkal csökkentek, a belföldi értékesítési árak 4,5, az ipari termelői árak összességében 0,6 százalékkal nőttek – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2022 januárjában a 2021. januárihoz képest

A belföldi értékesítés árai átlagosan 35,7 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül

  • a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 23,8,
  • a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 66,3 százalékos volt a drágulás.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön

  • az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 49,7,
  • a beruházási javakat gyártókban 8,3,
  • a fogyasztási cikkeket gyártókban 13,2

százalékkal nőttek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 15,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 10,2, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak növekedése következtében – 185 százalékos volt a drágulás.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×