Infostart.hu
eur:
388.73
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Money, magnifier and many charts.
Nyitókép: tadamichi/Getty Images

A járvány alatt még tovább nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék

A világ milliárdosainak vagyona az elmúlt évben nőtt a legnagyobb mértékben azóta, hogy a World Inequity Lab 1995-ben elkezdett adatokat gyűjteni a témában.

A világ szupergazdagjainak vagyona tavaly 3,6 trillió dollárral nőtt, miközben a koronavírus 100 millió embert taszított extrém szegénységbe. 2021-ben velük együtt már 771 millióan élnek hihetetlenül sanyarú körülmények közt világszerte a Világbank becslése szerint. A szám még magasabb lett volna, ha a gazdag országok nem léptettek volna életbe lakosaikat anyagilag is segítő programokat a világjárványra adott válaszlépések között.

"A Covid-válság súlyosbította a nagyon gazdagok és a lakosság többi része közötti egyenlőtlenségeket. Míg a gazdag országokban a kormányzati beavatkozás megakadályozta a szegénység tömeges növekedését, a szegény országokban nem ez volt a helyzet" - mondta Lucas Chancel, a jelentés vezető szerzője és a laboratórium társigazgatója a CNN-nek.

A gazdagokat kellene adóztatni

A világ vagyonbéli egyenlőtlenségeit feltérképező jelentés több mint négyéves munkán alapul, amelyet világszerte több mint 100 kutató végzett. Megállapítása szerint a koronavírus elmélyítette a szegények és gazdagok közötti szakadékot, de a világ már régóta egyenlőtlen. A pénzügyi dereguláció, a privatizáció és a kevésbé progresszív adózás a gazdagabb országokban, valamint a nagyarányú privatizáció a feltörekvő gazdaságokban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdagok vagyona az elmúlt évtizedekben megnőjön.

A globális egyenlőtlenség így ma már közel áll ahhoz a szinthez, ahol a nyugati imperializmus csúcspontján, a XX. század elején volt.

A jelentés a gazdagok megadóztatását ajánlja annak érdekében, hogy ezzel bevételt termeljen, amelyet a kormányok az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az oktatásba, az egészségügybe és az ökológiai intézkedésekbe való befektetésekre fordíthatnak.

Így fest a világ helyzete ma

A jelentés főbb megállapításai a következők:

  • A szakadék nagyon nagy a gazdagok és a szegények közt: idén a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka a a világ vagyonának 76 százalékával rendelkezik, az alsó 50 százalék mindössze 2 százalékot birtokol.
  • A gazdagoknak egyre több a pénzük: 1995 és 2021 között a globális vagyonnövekedés 38 százalékát a legfelső 1 százalék szerezte meg, míg az alsó 50 százalék mindössze 2 százalékát.
    A gazdagok vagyona sokkal gyorsabb ütemben - évente 3-9 százalék között - nőtt ebben az időszakban.
  • Régiónként eltérő a különbség mértéke: Latin-Amerikában a legnagyobb a szakadék a vagyon 77 százalékát birtokló felső 10 százalék és az alig 1 százalékot birtokló alsó 50 százalék között. Európában a legkisebb a szakadék: a felső 10 százalék a teljes vagyon 58 százalékát birtokolja, míg az alsó 50 százalék 4 százalékát. Az alacsony jövedelmű és középosztálybeli lakosok számára rendelkezésre álló számos állami program - köztük az ingyenes oktatás, az egészségügyi ellátás és a kultúra - többek között ezért is kevésbé egyenlőtlen Európa társadalma.
  • A jövedelmi olló zárult, de még mindig nagy. A globális jövedelemkülönbség, amely olyan jövedelmeket vesz figyelembe, mint a bérek, fizetések, kamatok és osztalékok, 1980 óta némileg csökkent, mivel Kína és néhány más nagy fejlődő ország felzárkózott Észak-Amerikához és Európához.
  • A nők még mindig hátrányos helyzetben vannak. A 2015 és 2020 közötti időszakban a nők részesedése a munkából származó teljes jövedelemből valamivel 35 százalék alatt volt. Ez az arány azonban országonként igen eltérő, kevesebb mint 10 százaléktól 45 százalékig terjed. Az arány a volt Szovjetunió országaiban a legmagasabb, és a szubszaharai Afrika és a Közel-Kelet egyes részein a legalacsonyabb. A jelenlegi növekedési ütemet figyelembe véve száz év kell ahhoz, míg a nők és a férfiak keresete egyenlővé válik.

Magyar helyzet

Magyarországon is egyre gazdagabbak a legvagyonosabbak: megtakarításaik tavaly több mint 8 százalékkal gyarapodtak, a Forbes listája szerint

soha nem volt még annyi 200 milliárd forint fölötti vagyont birtokló magyar, mint most.

A magyar gazdagok elit klubjába szinte lehetetlen bekerülni, kivéve, ha valaki rokoni vagy patrónusi viszony miatt lép be ebbe, írja az azenpenzem.hu. Eközben az emberek 34 százalékának csökkent a fizetése a járvány alatt, ez a jelenség az alacsonyabban keresők körét jobban érintette, mint a jobb fizetéssel rendelkezőket. Állásukat 800 ezren vesztették el, így az olló hazánkban is nyílt a gazdagok és a szegények közt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×