Infostart.hu
eur:
377.45
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Money, magnifier and many charts.
Nyitókép: tadamichi/Getty Images

A járvány alatt még tovább nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék

A világ milliárdosainak vagyona az elmúlt évben nőtt a legnagyobb mértékben azóta, hogy a World Inequity Lab 1995-ben elkezdett adatokat gyűjteni a témában.

A világ szupergazdagjainak vagyona tavaly 3,6 trillió dollárral nőtt, miközben a koronavírus 100 millió embert taszított extrém szegénységbe. 2021-ben velük együtt már 771 millióan élnek hihetetlenül sanyarú körülmények közt világszerte a Világbank becslése szerint. A szám még magasabb lett volna, ha a gazdag országok nem léptettek volna életbe lakosaikat anyagilag is segítő programokat a világjárványra adott válaszlépések között.

"A Covid-válság súlyosbította a nagyon gazdagok és a lakosság többi része közötti egyenlőtlenségeket. Míg a gazdag országokban a kormányzati beavatkozás megakadályozta a szegénység tömeges növekedését, a szegény országokban nem ez volt a helyzet" - mondta Lucas Chancel, a jelentés vezető szerzője és a laboratórium társigazgatója a CNN-nek.

A gazdagokat kellene adóztatni

A világ vagyonbéli egyenlőtlenségeit feltérképező jelentés több mint négyéves munkán alapul, amelyet világszerte több mint 100 kutató végzett. Megállapítása szerint a koronavírus elmélyítette a szegények és gazdagok közötti szakadékot, de a világ már régóta egyenlőtlen. A pénzügyi dereguláció, a privatizáció és a kevésbé progresszív adózás a gazdagabb országokban, valamint a nagyarányú privatizáció a feltörekvő gazdaságokban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdagok vagyona az elmúlt évtizedekben megnőjön.

A globális egyenlőtlenség így ma már közel áll ahhoz a szinthez, ahol a nyugati imperializmus csúcspontján, a XX. század elején volt.

A jelentés a gazdagok megadóztatását ajánlja annak érdekében, hogy ezzel bevételt termeljen, amelyet a kormányok az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az oktatásba, az egészségügybe és az ökológiai intézkedésekbe való befektetésekre fordíthatnak.

Így fest a világ helyzete ma

A jelentés főbb megállapításai a következők:

  • A szakadék nagyon nagy a gazdagok és a szegények közt: idén a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka a a világ vagyonának 76 százalékával rendelkezik, az alsó 50 százalék mindössze 2 százalékot birtokol.
  • A gazdagoknak egyre több a pénzük: 1995 és 2021 között a globális vagyonnövekedés 38 százalékát a legfelső 1 százalék szerezte meg, míg az alsó 50 százalék mindössze 2 százalékát.
    A gazdagok vagyona sokkal gyorsabb ütemben - évente 3-9 százalék között - nőtt ebben az időszakban.
  • Régiónként eltérő a különbség mértéke: Latin-Amerikában a legnagyobb a szakadék a vagyon 77 százalékát birtokló felső 10 százalék és az alig 1 százalékot birtokló alsó 50 százalék között. Európában a legkisebb a szakadék: a felső 10 százalék a teljes vagyon 58 százalékát birtokolja, míg az alsó 50 százalék 4 százalékát. Az alacsony jövedelmű és középosztálybeli lakosok számára rendelkezésre álló számos állami program - köztük az ingyenes oktatás, az egészségügyi ellátás és a kultúra - többek között ezért is kevésbé egyenlőtlen Európa társadalma.
  • A jövedelmi olló zárult, de még mindig nagy. A globális jövedelemkülönbség, amely olyan jövedelmeket vesz figyelembe, mint a bérek, fizetések, kamatok és osztalékok, 1980 óta némileg csökkent, mivel Kína és néhány más nagy fejlődő ország felzárkózott Észak-Amerikához és Európához.
  • A nők még mindig hátrányos helyzetben vannak. A 2015 és 2020 közötti időszakban a nők részesedése a munkából származó teljes jövedelemből valamivel 35 százalék alatt volt. Ez az arány azonban országonként igen eltérő, kevesebb mint 10 százaléktól 45 százalékig terjed. Az arány a volt Szovjetunió országaiban a legmagasabb, és a szubszaharai Afrika és a Közel-Kelet egyes részein a legalacsonyabb. A jelenlegi növekedési ütemet figyelembe véve száz év kell ahhoz, míg a nők és a férfiak keresete egyenlővé válik.

Magyar helyzet

Magyarországon is egyre gazdagabbak a legvagyonosabbak: megtakarításaik tavaly több mint 8 százalékkal gyarapodtak, a Forbes listája szerint

soha nem volt még annyi 200 milliárd forint fölötti vagyont birtokló magyar, mint most.

A magyar gazdagok elit klubjába szinte lehetetlen bekerülni, kivéve, ha valaki rokoni vagy patrónusi viszony miatt lép be ebbe, írja az azenpenzem.hu. Eközben az emberek 34 százalékának csökkent a fizetése a járvány alatt, ez a jelenség az alacsonyabban keresők körét jobban érintette, mint a jobb fizetéssel rendelkezőket. Állásukat 800 ezren vesztették el, így az olló hazánkban is nyílt a gazdagok és a szegények közt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×