A GfK olvasatában a vásárlóerő a lakosok által elméletileg elkölthető összes jövedelmet jelenti. Kui János szerint ennél reprezentatívabb nem is lehetne, hiszen a piackutató kifejezetten a legkülönbözőbb forrásokból (adóhivatal, statisztikai hivatal stb.) származó statisztikákkal dolgozik, valamint sok saját adattal. Ebből „gyúrják össze" egy statisztikai-matematikai modell segítségével egységesen Európa 42 országára vonatkozóan a GfK vásárlóerő-adatsort.

A lista élén Liechtenstein áll, ahol 64 600 eurós elméletileg elkölthető éves jövedelemmel rendelkezik az ott élő 36 ezer lakos. A második helyezett Svájc kicsit lemaradva 40 700 eurós költési potenciállal, a dobogó alsó fokán pedig Luxemburg foglal helyet 35 ezer euróval.

A 42 ország rangsorában

Magyarország a 30. helyen áll 7643 eurós átlagos költési lehetőséggel.

A szomszédos Ausztria 24 ezer eurós költési potenciállal rendelkezik, de a környező országok közül Csehország, Szlovákia és Szlovénia is a magyarországi vásárlóerő fölött van, illetve Horvátország is előttünk áll egy vonással, ahogyan Lengyelország is. Románia viszont Magyarország nyomában lohol, Ukrajna pedig a vizsgált 42 ország közül a legszegényebb, az európai átlag 13 százalékát sem éri el az ottani vásárlóerőt – sorolta a szakember.

Egy adott országon belül is vannak különbségek a vásárlóerő szempontjából, Kui János megfogalmazása szerint, ahogyan Európán belül is láthatók óriási szakadékok, úgy ezek Magyarországon belül is megvannak. Budapest és környéke rendelkezik a legmagasabb vásárlóerővel, de még a fővároson belül is megfigyelhetők jelentős különbségek a költési lehetőségekben. Országosan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utolsó helyezett.