eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs alakuló ülését követően a Pénzügyminisztériumban 2020. június 24-én.
Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Kovács Tamás

A központi költségvetés bevételei a járvány alatt is nőttek, de a kiadásai sokkal jobban

Durván megugrott a hiány decemberben. A Pénzügyminisztérium részletes jelentése 9 százalékos tavalyi deficittel számol, az 5548,6 milliárd forintos éves hiány közel felét az év utolsó hónapjában könyvelték el.

Tavaly decemberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 2250,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, a tavalyi egész éves deficit ezzel 5548,6 milliárd forint lett – írja részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Az uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiány 2020-ban várhatóan 9 százalék körül lehet – tette hozzá a PM.

A központi költségvetés 4953,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 641,8 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi évet, az elkülönített állami pénzalapok 46,7 milliárd forintos többletet értek el.

A központi alrendszer 22 865,4 milliárd forint összegű bevételei 1323,1 milliárd forinttal, 6,1 százalékkal, a 28 414,0 milliárd forint összegű kiadásai pedig 5743,8 milliárd forinttal, 25,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A kormány év végi forrásbiztosító intézkedései mintegy 1200 milliárd forint többletkiadással jártak. Az év végi intézkedések keretében a kórházi adósságrendezésre 44,5 milliárd forintot fordított a kormány. Ezen túl gazdaságvédelmi, oktatási-nevelési és egészségügyi célokat, kulturális tevékenységek finanszírozását szolgálták a decemberi intézkedések – közölte a PM.

Tavaly decemberben a költségvetés bevételei 23,0 százalékkal, a kiadások 111,3 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbiakat.

2020 decemberében 664,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, így az egész évi uniós bevétel 1684,2 milliárd forintot tett ki, miközben uniós kiadások meghaladták a 2025,4 milliárd forintot.

2020-ban 614,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.

A jelentésből kiderül: társasági adó jogcímen a 2020-ban 406,5 milliárd forint bevétel realizálódott, 103,2 milliárd forinttal magasabb összeg az egy évvel korábbinál.

Általános forgalmi adóból 4669,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 136,6 milliárd forinttal, 3,0 százalékkal múlta felül.

A jövedéki adóból származó 1196,0 milliárd forint tavalyi bevétel 19,6 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbnál. A dohánytermékek után befolyt jövedéki adó 9,6 százalékkal nőtt, az üzemanyagok utáni 1,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A 2527,7 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétel volt 103,1 milliárd forinttal - 4,3 százalékkal - magasabb a bázisidőszakban befolyt összegnél.

A társadalombiztosítási alapok 5901 milliárd forint bevétele 5,9 százalékkal elmaradt az előző évitől azzal együtt is, hogy a költségvetési támogatásuk 3,8 százalékkal, 652 milliárd forintra nőtt.

A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra fordított 251,5 milliárd forint az előző évhez viszonyítva 60,3 milliárd forinttal több. A családi támogatásokra 2020-ban összesen 398,4 milliárd forintot fordítottak, 0,8 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron a 7380,9 milliárd forint kiadás jelent meg, 18,5 százalékkal több az előző évinél. Ebből 201,5 milliárd forinttal, 3537,9 milliárd forintra nőtt a személyi juttatásokra és járulékokra kifizetett összeg, ami tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az egyszeri, 500 ezer forint rendkívüli juttatás kifizetését. Ezenkívül 588,3 milliárd forint a külképviseletek igazgatásánál jelent meg, amiből a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések 537,9 milliárd forintot tettek ki, 177,3 milliárd forint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kiadása volt amiből 123,1 milliárd forint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre kellett. A főként harckocsik és gyalogsági harcjármű beszerzésére és helikopterbeszerzésre kifizetett összeg 323,0 milliárd forint volt.

Az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok soron szereplő kiadások között a PM jelentése egyebek mellett kiemelte 244,9 milliárd forint kifizetését a turisztikai fejlesztési célelőirányzatból, 200,7 milliárd forintot a kiemelt közúti projektekre, 193,2 milliárd forint pedig a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra. A Falusi Útalap programjaira 112,0 milliárd forint, 105,4 milliárd forint pedig a nagyvállalati beruházások támogatására, 102,4 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra, 96,5 milliárd forint a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására, 94,2 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésér jutott. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására 80,9 milliárd forint, a beruházás ösztönzési célelőirányzatból pedig 68,8 milliárd forint kifizetése történt meg, míg 50,3 milliárd forint az egészségipari vállalatok versenyképességének javítására szolgált.

A nettó kamatfizetése 16,4 százalékkal 980,5 milliárd forintra nőtt.

Az államadósság egy év alatt 7002,4 milliárd forinttal nőtt és 2020 végén 36 684,3 milliárd forintot tett ki. A forintadósság 4880,2 forinttal 29 237,3 milliárd forintra nőtt és az összes adósság 79,7 százalékát tette ki. a devizaadósság 2197,0 milliárd forinttal nőtt, amiből 547,0 milliárd forintot a forint gyengülése okozott.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×