A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy rendkívül bizonytalanok Európa gazdasági kilátásai, és mindenképpen fenn kell tartani a gazdaság támogatását célzó intézkedéseket a fellendülés kiteljesedéséig, mert túl korai kivezetésük ismét recesszióba döntené az országokat, megsemmisítve az addig elért eredmények túlnyomó részét.

Szerdán kiadott európai regionális növekedési prognózisában a valutaalap rámutatott, hogy a koronavírus-járvány drámai veszteségeket okozott emberéletben és súlyos csapást mért Európa gazdaságára, de a példátlanul erős fiskális és monetáris politikai intézkedéseknek köszönhetően elkerülték a még pusztítóbb kimeneteleket. Ezzel együtt is

az idei kilátások továbbra is komorak, a fellendülés elhúzódó és egyenetlen folyamat lesz.

A jelenlegi helyzetben talán a legnagyobb lefelé mutató kockázatot jelenti, hogy Európa szerte elindult a koronavírus-járvány második hulláma, meredeken emelkedik a SARS-CoV-2 koronavírussal megfertőződöttek száma. További és

jelentős mértékű sokkot okozhat, ha nem hozzák tető alá a szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Királyság és az Európai Unió között

az év végi határidőig. A politikai döntéshozók számára a közeljövő legfontosabb kihívása, hogy jól kalibrálják a járvány terjedését akadályozó intézkedéseket, minimalizálva az azonnali társadalmi és gazdasági károkat.

"Rendkívül fontos, hogy fenntartsák a politikai támogatást mindaddig, amíg a fellendülés teljesen meg nem szilárdult" - mutattak az IMF szakértői, akik óva intettek a gazdaság ösztönzését célzó intézkedések túl korai kivezetésétől. Fenn kell tartani az életképes vállalkozások és munkahelyek támogatását, a nyomott infláció és a gazdasági teljesítmény jelentős visszaesése az alkalmazkodó monetáris politika folytatását követeli, a bankfelügyeleteknek pedig továbbra is a prudenciális követelmények rugalmas alkalmazására kell törekedniük, nehogy megakasszák a hitelezés olajozott folyamatát.

A második negyedévben a hazai össztermék (GDP) reál értéke évesítve mintegy 40 százalékkal csökkent Európában,

ezen belül a fejlett európai országokban, amelyekben elsőként terjedt el a fertőző betegség, mélyebb volt a visszaesés üteme mint a feltörekvő országokban.

Az IMF friss előrejelzése szerint az európai reál GDP idén 7 százalékkal eshet vissza, ami ugyan jobb a júniusban várt 8,5 százalékos zuhanásnál, de így is a II. világháború óta a legrosszabb évet jelentené. Jövőre már 4,7 százalékkal, 2022-ben pedig 3,3 százalékkal bővülhet az európai gazdaság teljesítménye, az elemzők 0,7, illetve 0,1 százalékponttal rontották a júniusi prognózist. Az infláció 2 százalékra gyengül idén, ami 1 százlékponttal marad el a tavalyi értéktől, jövőre viszont 2,4 százalékra emelkedhet.

Az IMF szerint a gazdasági fellendülés erőssége döntően a járvány alakulásától, az emberek viselkedésétől és a folyamatos gazdaságpolitikai támogatás mértékétől függ.

A zárlatok feloldása az európai gazdaság jelentős fellendüléséhez vezetett, de a fertőzések is újra emelkedésnek indultak, olyan erős második hullámot indítva, amely visszavetheti a talpraállás folyamatát. Mindaddig, amíg a fellendülés meg nem szilárdul, és egy hatásos vakcina előállításának kilátásai nem javulnak, jó eséllyel folytatni kell a munkahelyek megőrzését támogató programokat. Ezek legalább 54 millió munkahelyet menthetnek meg,

a programok túl korai leállítása pedig csődhullámhoz és széles körű társadalmi nehézségekhez vezethet.

Az idő múlásával azonban a járványból való kilábalás fenntartásának érdekében meg kell próbálni kezelni az olyan tartós kihívásokat, mint például az alacsony termelékenység növelése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés vagy éppen az egyenlőtlenségek növekedésének megállítása.

Az IMF friss előrejelzése szerint a fejlett európai gazdaságok a tavalyi 1,4 százalékos növekedés után idén 8,1 százalékos visszaesést szenvednek el, jövőre viszont 5,2 százalékra, 2022-ben pedig 3,2 százalékra kúszik fel a növekedés üteme. A júniusi és az októberi prognózis közötti különbség az idei évre 1,7 százalékpontos javítást jelent, a jövő évre 0,7, 2022-re pedig 0,1 százalékpontos rontásnak felel meg.

Ezen belül az euróövezet GDP-je 8,1 százalékkal csökkenhet idén, jövőre viszont 5,2 százalékkal, 2022-ben pedig 3,2 százalékkal növekedhet. A júniusi prognózishoz képest az idei értéket 1,9 százalékponttal javították, a jövő évit 0,8 százalékponttal, a 2022-est pedig 0,2 százalékponttal vették vissza.

A feltörekvő európai országok GDP-je a tavalyi 2,1 százalékos növekedés után idén 4,6 százalékkal csökken, jövőre viszont 3,9 százalékkal, 2022-ben pedig 3,4 százalékkal bővül.

Júniusban az idei évre még 5,8 százalékos reál GDP-csökkenést vártak, a jövő évre 4,3 százalékos, 2022-pedig 3,4 százalékos növekedést.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!