Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 36,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 36,6 százalékkal csökkent - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A járványhelyzet ismeretében nem okozott meglepetést az ipari termelés áprilisi visszaesése, elemzők már jó előre jelezték, hogy ez a hónap lesz a mélypont, de jóval kisebb, 20 százalék körüli hanyatlást vártak.

Az előző hónaphoz viszonyítva 30,5 százalékkal esett vissza a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban.

Az év első négy hónapjában 9,2 százalékkal kisebb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában.

A részletes adatokat egy hét múlva, június 12-én közli második becslésében a KSH.

A szűkszavú első becslésben most csak annyit jegyzett meg, hogy áprilisban kiugró visszaesés volt a járműgyártásban, amely a márciusi 19,8 százalékos visszaesés miatt már az első negyedévben is 2,2 százalékkal kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban. Kisebb mértékben csökkent a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása - jelezte a hivatal. A számítástechnikai ágazatban márciusban még szerény 1,7 százalékos volt a növekedés, amivel a kibocsátás még mindig 7,3 százalékkal meghaladta a tavalyi első negyedévit.

Ami pedig az élelmiszeripart illeti, valószínűleg a felvásárlási láz is közrejátszott abban, hogy az első negyedévben

10,2 százalékkal növelte a kibocsátását

és márciusban 12,7 százalékos emelkedést regisztrált éves összevetésben.

A KSH becslése szerint egyedül a gyógyszergyártásban nőtt a kibocsátás, ahol pedig márciusban 1,5 százalékos lemaradás volt a kiugró februári 8,9 százalékos növekedés után.