Karácsony Gergelyen múlik, hogy kifizeti-e a főváros az évek óta vitatott osztalékszámítási képlet szerinti - mintegy 4 milliárd forintos - osztalékot a 2019-es év után a Fővárosi Csatornázási Művek francia kisebbségi tulajdonosának - derül ki a Népszava cikkéből. A veszélyhelyzet miatt ugyanis a főpolgármester dönthet a társaság pénzügyi beszámolójának elfogadásáról és a javasolt, ám sokak által vitatott összegű osztalék kifizetéséről. A helyzetet bonyolítja, hogy idén épp a koronavírus-járvány miatt kellett májusról szeptemberre halasztani az évek óta húzódó osztalékvita megoldását célzó tárgyalásokat.

A döntés nem lesz egyszerű, mivel a fővárosi önkormányzat controlling csoportja a vita miatt nem támogatja a pénzügyi beszámoló elfogadását, mert ebben az esetben a tavalyival megegyező összegű, 4,03 milliárdos osztalékot is ki kell fizetni a francia befektetőnek. Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint azonban egy bizonytalan kimenetelű esetleges per kockázata miatt az osztalék kifizetésére tett előterjesztést, azzal a kiegészítéssel, hogy a vita lezárása után elszámolnak egymással a felek.

Tavaly ráadásul a Veolia 4 milliárd forint kifizetésének fejében lemondott a 16 milliárd forintos osztalékköveteléséről és vállalta, hogy nem támaszt további igényeket a fővárossal szemben a rezsicsökkentés miatt. Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának később elismerte, hogy az osztalékot azért kellett kifizetni, mert különben elveszítették volna az esélyt a reprivatizációra

A szövevényes történet a társaság 25 évre szóló részleges privatizációjáig nyúlik vissza. A szerződés értelmében a főváros maradt ugyan a cég többségi tulajdonosa, azonban a speciális osztalékfizetési szabályok miatt a 25 százalékkal rendelkező szakmai befektetőknek – ez jelenleg a francia Veolia Central & Eastern Europe S. A. - jár a számított osztalékalap 75 százaléka, míg a törzsrészvényekkel rendelkező többségi tulajdonos fővárosnak 25 százalék jut. A cég egyébként jövedelmezően és stabilan gazdálkodik. 2019-ben az értékesítés nettó árbevétele ugyan 478 millióval csökkent, de a mérlegfőösszeg így is 140 milliárd forintra kerekedett, a cég 4,25 milliárdos nyereséggel zárta az évet.

A Népszava értesülése szerint

a főváros a kormányzati elvonások ellenére is fenntartja azt a 2011 óta létező tervét, hogy visszavásárolja a külföldi kézen lévő részvénypakettet,

bár azt nem tudni, hogy pontosan miből tudják majd kifizetni a vételárat. Annak idején 16 milliárdért értékesítették, és csupán az inflációval növelve is jelentősen többe kerülhet majd.