Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2018-tól a méhek világnapja. Ezen a napon született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az ENSZ a világnapon a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt években világszerte megcsappant a méhállomány.

A probléma emberi eredetű, elsősorban a helytelen vegyszerhasználat okozza.

Emellett a szélsőséges időjárási körülmények is gondot okoznak a méhészeti ágazatnak. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a márciusi, áprilisi fagyok idehaza tönkretették a legfontosabb méhlegelőnek számító akácfa virágrügyeit. "Vannak fák, amelyek egy részén még rügyek vannak, a fa más részén pedig már hullik az akácvirág. Most a virágzás közepén vagyunk, de már látni, hogy gyenge évet fogunk zárni akácfa-ügyileg".

A méhcsaládok ugyanakkor egészségesek, fejlődésüket nem akadályozta negatív külső hatás.

A repce növényvédelme, úgy tűnik, most jól sikerült, és

nagyon látszik, hogy két-három éve Magyarországon nem használják a neonikotinoidokat,

amellyel a magokat csávázták, ám ez egy felszívódó idegméreg, ezért az EU betiltotta és itthon sem használják pár éve.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke arról is beszélt, hogy a méhészek a koronavírus-járvány alatt is el tudják látni a munkájukat. Bross Péter hozzátette: a járvány óta megnövekedett a kereslet az immunrendszer ellenállóképességét fokozó méz iránt. "Egy-két hétig szinte karácsonyi időszakhoz hasonló mézforgalmat bonyolítottunk, ami persze később leült, de a megemelkedett forgalom az összes típusú magyarországi termelőnél, értékesítőnél, sőt az exportra termelőknél is jelentkezett. Utóbbira az is hatással volt, hogy a harmadik országbeli, különösen az Ázsiából származó mézek iránt lanyhult a kereslet."

Magyarországon tavaly több mint 21 ezer méhészetet regisztráltak, a méhészek több mint 1 millió 200 ezer méhcsaládot tartanak.