eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Megugrott az államháztartási hiány, de nőttek az adóbevételek is

Az uniós kiadások és bevételek alakulása okozta a helyzetet.

Az államháztartás központi alrendszere 254,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az idei év első két hónapját. Ezen belül a központi költségvetés 283,7 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 36,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 7,2 milliárd forintos hiányt mutattak - jelentette előzetes adatai alapján hétfőn a Pénzügyminisztérium (PM).

A múlt év január-februárban 67,3 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere. A központi költségvetés 18,9 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok 31,2 milliárd forint, míg a társadalombiztosítás 17,2 milliárd forint többletet könyvelt el.

A Portfolio megjegyezte: februárban 345 milliárd forintot, hat éve a legnagyobbat tette ki az államháztartás központi alrendszerének hiánya. Két hónap alatt az egész éves pénzforgalmi deficitcél közel 70%-a összejött.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint ennek jórészt az az oka, hogy alig jött EU-s pénz, miközben a kifizetések intenzívek voltak. Idén február végéig az uniós kiadások megközelítették az 569,4 milliárd forintot, míg tavaly ilyenkor ez 200,2 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben idén az első két hónapban 61,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe az egy évvel korábbi 281,4 milliárd forint helyett.

A vártnál több adó folyt be

A magyar gazdaság növekvő teljesítményének köszönhetően az előző évihez képest - az adócsökkentések ellenére is - jelentősen emelkedtek a költségvetésbe február végéig beérkezett adóbevételek - emelte ki a PM.

A központi költségvetésbe

  • az általános forgalmi adóból 56,4 milliárd forinttal,
  • a személyi jövedelemadóból 40,1 milliárd forinttal,
  • a társasági adóból 35,3 milliárd forinttal több folyt be,

mint az előző év azonos időszakában. Az év első két hónapjában az általános forgalmi adóból az éves előirányzat 15 százaléka, a személyi jövedelemadóból az éves előirányzat 17,3 százaléka, míg a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból összesen az éves előirányzat 16,5 százaléka teljesült, az időarányos 16,7 százalékkal összevetve.

Az első két hónapban az államháztartás kiadási oldalát terhelő tételek között szerepel 31,5 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésére, 28,3 milliárd forint a Modern városok programra, 13,2 milliárd forint a közúthálózat felújítására, 8,7 milliárd forint beruházásösztönzésre és 9,4 milliárd forint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására - sorolta közleményében a minisztérium.

Megemlítik még, hogy az ország uniós összehasonlításban is kiemelkedő 2019. évi teljesítménye - a bruttó hazai termék közel 5 százalékos növekedése, a 14 százalékos beruházás-bővülés és a nettó keresetek 11,4 százalékos emelkedése - megfelelő alapot biztosít az idei esztendőre is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×