A hazai gazdaságot szokás a legnagyobb – főként autóipari – gyárak teljesítménye alapján megítélni, miközben számos exportőr és importőr kis- és közepes vállalkozás járul hozzá a teljesítményhez. Számukra létfontosságú lenne az euró bevezetése, de a hazai pénzügyi vezetés a korábbiaknál jóval ingadozóbb a témában.

Kis, nyitott gazdaság a magyar, sok szereplővel, az árfolyamváltozás érzékenyen érinti őket, ez állandó bizonytalanságot jelent. Mind az importőröknek, mind az exportőröknek komoly kockázatot szüntetne meg a bevezetés, ráadásul az euróátváltások költségét is megspórolnák. Emiatt viszont a bankok és az adóztató állam rosszul járna, de összgazdasági szinten van értelme az euró bevezetésének – vélekedett Horváth István.

Egyelőre éles véleménykülönbség látható a kormányzatban, a fiskális és monetáris vezetés eltérő állásponton van az euróbevezetés kérdésében. Amikor belépett Magyarország az Európai Unióba, vállalta, hogy valamikor bevezetjük az eurót.

"Ez egy határidő nélküli politikai kötelezettség, amelyet kezelnie kell a Pénzügyminisztériumnak, de a másik oldalon a jegybank azt érzékeli, hogy a devizaárfolyamok finomhangolásával lehet segíteni vagy fékezni a gazdasági folyamatokat" – mondta a Sberbank treasury vezetője, de hozzátette, a magyar exportot rövid távon erősíti a gyenge forint, így támogatja a növekedést egy lehetséges lassulás közben is, az importőröknél pedig a gyenge forint akár hatékonyságjavulást is eredményezhet.