Egyetlen tagállamnak sem volt kedvezőbb a nettó költségvetési mérlege az EU-val szemben, mint Magyarországnak 2014 és 2018 között, miközben nemzeti össztermékéhez viszonyítva hazánk a számottevő veszteségek dacára még mindig a kohéziós források egyik fő kedvezményezettje lenne 2020 után és a belső piaci integrációból is az egyik legtöbb hasznot húzó tagország – írja a Bruxinfo az Európai Bizottság által kedden közzétett adatai alapján.

Magyarország nettó pozíciója 2014 és 2018 között 4,64 milliárd euró volt,

vagyis az ország EU-költségvetésből származó bevételei ennyivel haladták meg a négyéves időszakban a befizetéseit. Ennél csak a lengyel mérleg volt pozitívabb, 10,65 milliárd euróval, míg Románia nettó pozíciója éppen megegyezik a magyaréval.

Ennél is kedvezőbb a kép, ha a nemzeti összjövedelem (GNI) arányában nézzük a nettó költségvetési egyenleget, ami 4,02 százalék. Ezt az arányt egyedül Bulgária közelíti meg (3,97%), a többi tagállamnak GNI-arányosan jóval gyengébb a nettó egyenlege az uniós büdzséhez képest.

Még kedvezőbb az EU-tagság mérlege pénzügyi szempontból, ha a belső piaci integráció előnyeit megbecsülő bizottsági számításokat vesszük szemügyre. A testület 2018-as árakon éves átlagban 17,87 milliárd euróra, a magyar GNI 10,79 százalékára becsüli hazánk számára a belső piaci integráció előnyeit. Ez GNI-arányosan Csehország, Luxemburg, Málta és Szlovákia után az ötödik legmagasabb érték a 28 tagú Európai Unióban.

Az Európai Bizottság kedden eddig nem nyilvános számok publikálásával szállt be abba a számháborúba, amit napokkal ezelőtt a közösségi kassza nettó befizető tagállamai robbantottak ki, aránytalannak tartott közteherviselésüket különböző, Brüsszel által is vitatott számításokkal alátámasztva. A testület ezúttal sem ismertette ugyan országokra lebontott számításait a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésre előterjesztett javaslatából következő nettó pozíciókról, de több érdekes fogódzót is adott ezek felméréséhez.

A magyar költségvetési befizetés például a bizottság javaslata alapján

2021 és 2027 között átlagosan 1,56 milliárd euró lenne a jelenlegi hétéves időszak 1,04 milliárd eurós átlagához képest (2018-as árakon).

Mindez a nemzeti összjövedelem arányában 0,85 százalékról 0,98 százalékra történő emelkedést jelentene. A magyar költségvetési hozzájárulás a GNI-hoz viszonyítva jelenleg is és a következő hét évben is felülmúlná az uniós átlagot.

Valamennyi tagállam befizetései növekednének egyik időszakról a másikra, aminek a bizottság szerint 60 százalékban az infláció és a GDP-növekedés az oka, a fennmaradó hányadot pedig a brit kilépés és az új politikai prioritások megnövekedett finanszírozási igénye indokolná.

Miközben a magyar befizetés mértéke a hazai GNI 0,98 százalékára emelkedne 2020 után, addig a két fő bevételi forrás, a közös agrárpolitika és a kohéziós politika kifizetései GNI-arányosan számottevően zsugorodni fognak.

2014 és 2020 között hazánk a nemzeti összjövedelem 1,50 százalékát kapta agrártámogatások formájában, aminél csak Bulgáriának, Romániának, Görögországnak és Litvániának jutott több.

2021 és 2027 között viszont az agrárpénzek GNI-hoz viszonyított aránya visszamegy 0,93 százalékra.

A felzárkózási források GNI-hoz viszonyított arányát tekintve 2,75 százalékkal Magyarország 2014 és 2020 között Európa-bajnok volt, de a bizottság javaslatának értelmében 1,60 százalékra csökkenne 2021 és 2027 között a ráta, igaz Horvátország, Lettország és Litvánia után még így is a negyedik helyet foglalnánk el. (Ezek a fenti adatok 2019-es előrejelzésen alapulnak).

Ha figyelembe vesszük, hogy eközben a befizetés nőni fog, akkor az olló eléggé összezárul, a nettó magyar pozíció pedig számottevően romlani fog.