Infostart.hu
eur:
364.66
usd:
325.68
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: Pexels

Hasít a szuperkötvény

A MÁP+ iránt összességében óriási az érdeklődés -, banki és kötvénypiaci szakértők értékelték a helyzetet.

A júniusi indulás óta több mint 1500 milliárd forintot értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új kötvényekből, ám ez az államnak drága mulatság lehet - állítják a Népszavának nyilatkozó szakértők.

A MÁP+ jegyzési "sebessége" kiugróan magas, hiszen a szuperkötvényt július közepéig már 1235 milliárd forint értékben vásároltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ez emelkedett a múlt hét végén 1500 milliárdra. Ugyanezen idő alatt még további 145 milliárd forintnyi Prémium Állampapírt (PMÁP) is értékesítettek, így a jegybanknál összesen 1380 milliárd forintnyi befektetést elemeztek ki aszerint, hogy miből vásárolták azokat. Az MNB elemzői a nem publikus jegybanki adatbázisok alapján arra jutottak, hogy ezen 1380 milliárd forint 53 százaléka új forrás az állam számára. A többit más állampapírokból csoportosította át a lakosság.

Az Erste Bank vezetői egy eheti tájékoztatón úgy vélekedtek, hogy a jelenleginél alacsonyabb kamatmértékkel is elérhette volna az ÁKK a friss lakossági tőke bevonását. Arra is figyelmezettetek, hogy a Magyar Államapapír Plusz (MÁP+) növeli a spekulációs kedvet is: előfordul, hogy például a babaváró hitelt csak azért veszi fel egy házaspár, hogy a szuperkötvénybe fektetve pénzüket a kamatkülönbözeten gazdagodjanak. Így tőke nélkül lehet kamatjövedelemhez jutni

Persze a bankári figyelmeztetésre joggal lehet azt mondani, hogy savanyú a szőlő, hiszen a magas kamattal az állam forrásokat von el a bankoktól. Egy jegybanki elemzés szerint szuperkötvény minden tizedik forintját a bankbetéteikből vették ki a lakossági befektetők.

A magas kamatot a lapnak nyilatkozó kötvénypiaci elemző azzal magyarázta, hogy a kormány így próbálja csökkenteni az inflációs várakozásokat – ezzel lehetővé teszi a jegybank számára, hogy ne kelljen kamatot emelni a magas 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedés ellenére sem.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×