Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Magyar kötvényeit is eladja a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapja

A norvég nyugdíjalap csökkenti a kötvények arányát teljes vagyonában és ennek részeként kivesz referencia-indexéből tíz feltörekvő országot, köztük Magyarországot.

A norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapja múlt év végi 1050 milliárd dolláros vagyonából 310 milliárd dollár volt kötvényekben - ennek arányát csökkentik. A norvég pénzügyminisztérium döntése mintegy 17 milliárd dollárnyi állami és vállalati kötvényt érint. Az elképzelést még el kell fogadnia a kormánytöbbségű parlamentnek, amire várhatóan júniusban kerül sor.

A terv szerint érintett tíz ország, amelynek állami és vállalati kötvényeit eladja a norvég állami nyugdíjalap:

  • Chile (362 millió dollár),
  • Csehország (50 millió dollár),
  • Magyarország (63 millió dollár),
  • Izrael (117 millió dollár),
  • Malajzia (1,9 milliárd dollár),
  • Mexikó (5,7 milliárd dollár),
  • Lengyelország (1,05 milliárd dollár),
  • Oroszország (1,2 milliárd dollár),
  • Dél-Korea (6,3 milliárd dollár),
  • Thaiföld (241 millió dollár).

A norvég pénzügyminisztérium ugyanakkor leszögezte, hogy jó üzlet esetén a nyugdíjalap ismét vásárolhat a - teljesítmény mérésére használt - referencia-indexéből kikerülő országok kötvényeiből.

A norvég állami nyugdíjalap 2017-ben döntött arról, hogy befektetési portfóliójában az addig 62 százalékról fokozatosan 70 százalékra növelik a részvények arányát. A múlt év végén a befektetéseken belül a részvények aránya 66,3 százalék, a kötvényeké 30,7 százalék, az ingatlanoké pedig 3 százalék volt.

A nyugdíjalap hét év nyereség után tavaly először zárt veszteséggel, vagyona 56,4 milliárd dollárral csökkent.

Tavaly különösen nagy, 9,5 százalékos veszteség keletkezett a részvénybefektetésekből, miközben az ingatlanokon 7,5 százalékos, a kötvényeken pedig 0,4 százalékos haszon volt.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×