Évente több százezer ember hal meg valamilyen élelmiszeripari megbetegedés miatt, ennek hátterében sokszor az is állhat, hogy ha egy betegség megjelenik például egy állatfarmon, hetek is eltelhetnek, mire a termelőtől származó áru lekerül a boltok polcairól.

Csak az Egyesült Államokban évente egymillió embert sújt a szalmonella, évente több mint 400 halálos áldozatot követelve. Néha még az is előfordul, hogy a piaci szereplők egyes esetekben átírják a termékeik feldolgozási dátumát azért, hogy az árut frissnek tüntessék fel - írja a Portfolio.

Mindezek nem új jelenségek, az élelmiszer biztonság mégis az utóbbi néhány évben került reflektorfénybe. Egyrészt az új (pl. DNS alapú) minőségellenőrzési technológiákkal jóval több fertőzésre derül fény mint korábban, másrészt a gyors megosztást lehetővé tevő platformoknak (Facebook, Twitter) köszönhetően pillanatok alatt széles körben elterjednek ezek a hírek.

Így erősödik az élelmiszeripari cégekre irányuló a vásárlói nyomás.

Több szolgáltató is a bitcoin "motorjához," a blockchainhez vagy blokklánchoz nyúlt, hogy az értékláncot ellenőrizhetőbbé tegye, ezek közül két nagyobb rendszer működik is élőben, egyet az IBM, a másikat pedig a magyar hátterű Te-Food üzemelteti.

A kettő közt a különbség az, hogy az IBM csak egy platformot fejlesztett, miközben a Te-Food egyedi azonosítókkal, ügyféloldali alkalmazásokkal is megtoldotta a rendszert. Lényegében úgy működik a megoldás, hogy különféle, egyéni azonosítók, például QR-kódok, jeladók, vonalkódok segítségével nyilvántartásba vesznek egy élelmiszert (lehet ez húsipari és növényi termék is) az előállító gazdaságban, majd minden egyes szakaszban, amíg a polcokig eljut (feldolgozás, szállítás, csomagolás, értékesítés, stb.) frissítik a termékek státuszát és azt, hogy milyen folyamatoknak vetik őket alá.

A szereplők a termékek útját valós időben nyomon is tudják követni a blockchain által biztosított rendszeren keresztül.