A mezőgazdaság és az építőipar előző évit felülmúló éves teljesítménye eredményezte a GDP növekedési ütemének tavalyi gyorsulását. A külkereskedelem növekedést fékező hatása várhatóan idén is folytatódik, legfeljebb mérséklődhet az ereje - így kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott részletes adatait a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi negyedik negyedévi és egész éves alakulásáról.

A tavalyi negyedik negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához mérve.

A múlt év egészében 4,9 százalékosra gyorsult a gazdasági növekedés üteme az előző évi 4,1 százalékosról, a naptárhatással kiigazított adat szerint pedig 5,0 százalékos volt a növekedés az előző évi 4,4 százalékot követően.

Németh Dávid, K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság motorját ugyan a szolgáltatások jelentették, a gazdasági növekedés előző évihez képest bekövetkezett gyorsulása azonban elsősorban a mezőgazdaságnak és az építőiparnak köszönhető. Az elemző szerint

idén több mint 3,5 százalékos növekedésre van kilátás, de a nemzetközi környezet komolyabb változása kockázatot jelent.

2019-ben a nettó export hozzájárulása nagyobb mértékben foghatja vissza a növekedést, mint tavaly. A háztartások fogyasztása továbbra is stabil maradhat, a reálbérek emelkedése miatt. A beruházásoknál továbbra is erős eredmény várható az uniós források felhasználása, az alacsony kamatkörnyezet, valamint a jegybanki hitelprogram miatt. Ráadásul a kormányzati programok további lökést adhatnak a gazdasági növekedésnek.

Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy

a kedvező számok mögött jelentős egyensúlytalanság húzódik meg.

A felhasználási oldalt nézve a legfőbb húzóerő a belföldi felhasználás maradt: ez önmagában 6,8 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, elsősorban a beruházások rendkívül dinamikus növekedése nyomán. Eközben azonban az importtól jelentősen elmaradó export teljesítmény hatására a nettó export a GDP-növekedést 1,7 százalékponttal mérsékelte a negyedik negyedévben.

Előre tekintve úgy látja, hogy a belső és külső teljesítmény között fennálló egyensúlytalanság a következő években is fennmaradhat, bár annak mérséklődésére számít.

A belépő új exportkapacitások, valamint a lanyhuló belső kereslet a mérséklődő importon keresztül együttesen segíthet csökkenteni a nettó export negatív hatását.

Az idei fiskális stimulus (családvédelmi akcióterv) ellenére Virovácz Péter úgy látja, hogy a 2018-as évben mért rekord magas 4,9 százalék után idén 4, jövőre 3 százalékkal növekedhet a GDP. Az előrejelzést övező kockázatok kiegyensúlyozottak. Lefelé mutató kockázatot jelent a kereskedelmi háború eszkalálódása, míg felfelé mutató kockázattal bír a részleteiben még nem ismert gazdaságvédelmi program.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szemében a részletes adatok lényegében megerősítették az előzetes várakozást: felhasználási oldalról nézve a belső kereslet impozáns bővülése jelentette a GDP növekedés hajtóerejét. A lakossági fogyasztást tovább segítették az emelkedő reálbérek, a kedvező munkapiaci helyzet, illetve a banki hitelezés felfutása. Termelési oldalon erős maradt a szolgáltatások és az építőipar hozzájárulása. Emellett az ipar is magára talált, és a mezőgazdaság is magas növekedést könyvelhetett el.

A növekedési kilátásokat tekintve, Varga Zsombor úgy gondolja, mivel a bérek emelkedése feltehetően az idén is kitart és magas maradhat a fogyasztói bizalom, a lakossági fogyasztás továbbra is stabil támasza marad a GDP bővülésének. Lassulhat viszont a beruházások növekedési üteme az unióból érkező források beáramlásával párhuzamosan, bár a stabilan teljesítő építőipar részben ellensúlyozhatja ezt a tendenciát.

Ami pedig a külkereskedelmi folyamatokat illeti, az exportkilátások bizonytalanabbá válásával párhuzamosan a nettó export GDP növekedéshez való hozzájárulása 2019-ben is negatív maradhat, és 2020-tól fordulhat enyhén pozitívba. Összességében az idén így az Erste bank várakozásai szerint a 3,5-4,0 százalék közötti növekedési sávba lassulhat a gazdasági növekedés üteme.