Éves összevetésben 4,2 százalékkal nőtt a vállalatok hitelezése, szemben a júliusban mért 4,0 százalékos emelkedéssel. Az euróövezeti bankok lakossági hitelezése 3,1 százalékkal bővült, 0,1 százalékponttal haladta meg a júliusban mért 3,0 százalékot.

Összességében a magánszektor hitelezése 3,4 százalékkal növekedett, gyorsult az ütem a júliusi 3,3 százalékhoz képest.

A háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások hitelállományának alakulása fontos mutatója annak, hogy mennyire eredményes az EKB nem hagyományos eszközöket felvonultató monetáris politikája.

Idén folyamatosan gyorsult a növekedés üteme, különösen a nem pénzügyi vállalatoké.

A bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel, a rekord alacsony kamatokkal és a jelenleg még 30 milliárd eurós kötvényvásárlásokkal a döntéshozók évek óta készpénzt pumpálnak a pénzügyi rendszerbe és ezen keresztül a reálgazdaságba. A könnyebb hitelfelvétellel beruházásokra, új munkahelyek teremtésére, illetve költekezésre bátorították a vállalatokat és háztartásokat.

Az euróövezet gazdasága 2,3 százalékkal nőtt tavaly, gyorsult a növekedés a 2016-ban mért 1,8 százalékhoz képest. Az idei évre 2,0 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár az EKB, amely a tavalyi 1,5 százalékos infláció után az idén és jövőre, valamint 2020-ban is 1,7 százalékos inflációra számít.

Mario Draghi, az EKB elnöke a kormányzótanács szeptemberi kamatdöntő ülését követően megerősítette, hogy a továbbra is fennálló kockázatok dacára a fenntarthatónak ígérkező, széles alapokra támaszkodó euróövezeti gazdasági növekedés, illetve a célt közelítő infláció mellett lehetővé válik a gazdaságösztönző célú eszközvásárlási program kivezetése az év végén.

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.