A szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatra vonatkozó veszteségek következtében 434 ezerrel kevesebb munkahely áll rendelkezésre az EU-ban, vagyis a jogszerűen működő gyártók ennyivel termelnek kevesebbet, mint azt a hamisítás hiányában tennék, ezáltal kevesebb munkavállalót is képesek foglalkoztatni. A hamis termékek piaci jelenlétének köszönhetően ezeknek az ágazatoknak a közvetlen éves szintű vesztesége eléri a 60 milliárd eurót, amely az eladások 7,5 százalékának felel meg.

A hamisítás miatt az ágazatok vesztesége a közvetlen értékesítés tekintetében Magyarországon évi 12,2 százalék, ami csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Ez nagyjából évi 936 millió euró forgalomkiesést (290 milliárd forint) jelent itthon, amelynek eredményeként becslések alapján 9900 munkahely esik ki - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentéséből.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint

a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket Magyarországon.

A „legkelendőbb” termék idén is a hamisított márkájú ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó, vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal.

A legnagyobb anyagi károkat a gyógyszeripar szenvedi el 443 millió eurós (140 milliárd forint) veszteséggel, ami a szektor 14,1 százalékát jelenti. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés ugyancsak jelentős anyagi károkat von maga után: az előbbi szektornak 70, az utóbbinak 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket.