Az új erőművi blokkokat úgy építik meg, hogy telephelyen kívüli hatásuk a legkomolyabb üzemzavar esetén sem lehet - hangsúlyozta.

Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.

Meghallgatásán kitért arra, indokolt a beruházás megvalósítása, az elmúlt években Magyarországon átlagosan 30 százalékos áramimportra volt szükség az ellátás biztosításához.

Ismertette, hogy a belföldi villamosenergia-termelés felét adja a paksi atomerőmű, a többit az egyéb erőművek. Az áramszükséglet 35 százalékát biztosítja a jelenleg üzemelő négy blokk, a másik 35 százalékot a többi erőmű, ezért szükség van az importra - mondta.

Süli János hozzátette, az európai erőműpark is öregszik, miközben folyamatosan nő a belföldi ipari és lakossági áramigény, mindez nagy kockázatot jelent az országnak.

Hangsúlyozta, a paksi atomerőmű olcsó, fenntartható, az időjárástól független, biztonságos áramellátást biztosít, és

garantált a beruházás megtérülése.

A miniszterjelölt úgy fogalmazott: ma már nem azon kell gondolkodni, hogy megépítsék-e az ötödik és a hatodik paksi blokkot, hanem azon, hogy mi lesz a következő "energetikai lába" a magyar ellátásnak.

Süli János emlékeztetett, hogy a magyar energiastratégia az atomenergia, a megújuló energiaforrások, valamint a szén- és földgázerőművek hármasára épít.

Az atomerőmű és a megújulók nem ellenfelei egymásnak, hanem szervesen kiegészíthetik egymást

- emelte ki.

Ezt mondta a miniszterjelölt válaszul a bizottság elnökének felvetésére is, Schmuck Erzsébet (LMP) ugyanis kifejtette: az évszázad legrosszabb beruházásának tartják a paksi bővítést, működésénél komoly környezeti kockázatokat látnak. A jövő nem az atomenergiáé, hanem a megújuló energiáké - tette hozzá.

Varga Gábor (Fidesz) térségi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésére Süli János kitért a többi között arra, hogy a beruházás megvalósításához szükséges út- és vasúthálózat fejlesztése az új kormány első döntései között lesz.

Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság alelnöke egyebek mellett a radioaktív hulladék tárolásának megoldásáról érdeklődött.

A miniszterjelölt elmondta: a kis és közepes aktivitású hulladék kezelése megoldott Bátaapátiban, a kiégett fűtőanyagok átmeneti tárolása 50 évig Pakson történik. A nagy aktivitású hulladék elhelyezésének lehetséges helyszínéről kutatás folyik, a megoldásra még van idő - tette hozzá.

Bencsik János (Fidesz), a bizottság alelnöke a személyi feltételekről, a speciális üzem építésében és a későbbi üzemeltetésben részt vevő szakemberekről kérdezett.

Süli János hangsúlyozta, ebben nagy feladataik vannak, a beruházáshoz szükséges szakemberek képzése érdekében felvették a kapcsolatot az iparkamarával, a szakképzésért és oktatásért felelős intézményekkel. Elkezdődik az instruktorok toborzása is, akik az üzemeltetéshez szükséges szakemberek képzésében vesznek majd részt.

A miniszterjelölt kinevezését 7 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága.