Feltőkésítésről, Kína szavazati arányának növeléséről, valamint a már viszonylag nagy nemzeti jövedelemmel rendelkező fejlődő országok hiteltörlesztési költségeinek megemeléséről döntöttek a Világbank részvényesei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi washingtoni közgyűlésén.

A döntést az IMF és a Világbank közös bizottsága, az IMF-World Bank Development Committee is jóváhagyta.

A most elfogadott 13 milliárd dolláros feltőkésítéssel együtt a Világbank hitelintézeteinek együttes hitelkihelyezési kapacitása a tavalyi 59 milliárd dollárról közel 80 milliárd dollárra emelkedik 2019-ben, majd átlagosan évi mintegy 100 milliárd dollárra a 2030-as évekre.

A tőkeemelésnek köszönhetően a Világbank koncessziós hitelintézete, az IBRD (International Bank for Reconstruction and Development) 7,5 milliárd dollár kihelyezhető készpénzre tesz szert, a Világbank kereskedelmi feltételekkel hitelező pénzintézete, a International Finance Corp. pedig 5,5 milliárd dollár készpénzre. Az IBRD-nek mindemellett további 52,6 milliárd dollár lehívható tőke is rendelkezésére áll.

A közgyűlésen a bank részvényesei módosították a Világbank hitelezési irányelveit, és ennek keretében megemelték a már viszonylag nagy nemzeti jövedelemmel rendelkező fejlődő országok törlesztési költségeit a "túlzott mértékű" hitelfelvétel visszaszorítása érdekében.

A korábbi gyakorlat szerint minden ország azonos feltételekkel jutott hitelhez. Az amerikai pénzügyminisztérium azonban kifogást emelt a Kínának és más nagyobb fejlődő országoknak nyújtott "túlzott mértékű" hitelezés ellen.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a hét végén nem is mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok csakis kizárólag a Világbank hitelezési politikájának a reformjával együtt támogatta a feltőkésítést. A Világbank legutóbb 2010-ben részesült feltőkésítésben.

Jim Yong Kim, a Világbank elnöke közölte: a bank módosított hitelezési politikája a jövedelemtermelő képesség nagyobb súllyal történő figyelembe vételét tükrözi.

Semmi konkrétumot nem fogalmaz meg ugyan az egyes országoknak nyújtott hitelek csökkentéséről vagy növeléséről, de ezzel együtt is a jobban gyarapodó országoknak nyújtott hitelek fokozatos mérséklődésére lehet számítani, az alacsonyabb jövedelmet termelő országok esetében pedig a hitelezés növekedésére.

A feltőkésítés 4,68 százalékról 6,01 százalékra emeli Kína részesedését a Világbankban, miközben az Egyesült Államok részesedése 16,77 százalékra csökken 16,89 százalékról. Kína szavazati aránya 4,45 százalékról 5,71 százalékra emelkedik, az Egyesült Államoké 15,98 százalékról 15,87 százalékra csökken. Washington megtartja az IBRD és IFC döntések feletti vétójogát is.

Az egyezmény a Világbank pénzügyi évének júliusi kezdetével lép életbe.