A vezess.hu összeszedte, mi okozta azt, hogy mára gyakorlatilag járhatatlan lett az M1-es autópálya, és azt is, milyen megoldásokkal készülnek arra, hogy mégis közlekedni lehessen rajta.

1981 és 1990 között készültek el az M1-es Budapest-Győr közti részének egyes szakaszai (az M1-est 1964-ben kezdték el építeni, az osztrák határt 1996-ban érte el), és

nem a mai forgalomra tervezték az utat.

A forgalom elképesztő mértékű növekedését jól mutatja, hogy csak tavaly és idén január között 30%-kal volt nagyobb az M1-esen átguruló autók száma.

Az alépítmény, az aszfalt alatti alap manapság sima kétsávos főutaknál is komolyabb, mint amilyen az M1-es alatt van. Nemcsak a burkolat és az alapozás, a vízelvezetés sem a mai elvárások szerint készült el, így aztán az olyan csapadékos telek, mint például az idei, nagyon megterhelik az autópályát. Az aszfalt alatti rétegekből nem tud elszivárogni mélyebbre vagy oldalra a víz, és alulról töri fel az útpályát.

A Magyar Közút hiába rendel át karbantartó csapatokat jelenleg az ország keleti részéből is, amíg befoltoznak tíz lyukat, keletkezik húsz másik. A megoldás a teljes felújítás, oldalanként háromsávossá bővítéssel együtt, de ezt 2021 előtt elkezdeni sem tudják.

Márpedig a várhatónál erőteljesebb forgalomnövekedés az utóbbi években az elhasználódást annyira felgyorsította, amennyire senki nem gondolhatott korábban. Ráadásul a kátyúkat a leállósávon kerülgető kamionok súlya alatt a fő útpályánál kisebb terhelésre tervezett szegély elkezdett leomlani-letöredezni.

Ha majd sikerül befoltozni legalább a nagyobb lukakat, arra lehet számítani, hogy a mostani, hosszú szakaszokon általános érvényű 80-as táblákat

sávonkénti sebességkorlátozás

váltja fel. Az M0 és Tatabánya (de lehet, hogy egészen Győr) között várhatóan 80-as limit lesz érvényben a külső, 120 a belső sávokra. Az első ilyen korlátozó táblát már kihelyezték: Bicskénél Budapest felé felhajtva ott a tábla a külső sávban.

Ekkora sebességkülönbség két sáv között, ha betartják, szinte biztosan hozza majd a baleseteket. Nem is véletlen, hogy a sávonként eltérő sebességhatárokat sehol nem alkalmazta eddig az útkezelő Magyarországon.

Jelenleg a következő munkákat tervezik a sztrádán:

• Március 12-től a Hegyeshalom felé vezető oldalon a 46-48. kilométerszelvény között, majd március végétől a 41-46., valamint az 54-56 kilométerszelvény között végeznek nagyfelületű burkolatjavítási beavatkozásokat.
• Április elején indul el 4,1 milliárd forintos forrásból a mintegy 14 kilométeres sávfelújítás első szakasza a 16-18. kilométerszelvény között, majd a második szakasz június második felétől augusztus elejéig a 28-40. kilométerszelvény között.