A német hírmagazin szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen ismertetett részletek szerint a súlyos versenyjogsértésről a VW adott át információkat a hatóságoknak "egyfajta önfeljelentés" formájában.
A VW szerint a cégek a kilencvenes évek óta több mint 60 munkacsoportban, 200-nál is több munkatárs részvételével egyeztettek titokban technológiai és beszállítói ügyekről, és a gyártási költségekről.
Az egyeztetések célja a verseny kiiktatása volt - írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy az "ötök körének" esete lehet a német gazdaság történetének egyik legnagyobb szabású kartellezési ügye.
A gyártók egyeztettek a többi között arról, hogy mekkora önálló tartályrendszer szükséges a dízelmotorral szerelt kocsiknál a kipufogógáz tisztítását szolgáló AdBlue adalékanyag használatához. A nagy tartály drága, ezért inkább abban állapodtak meg, hogy kisebb tárolórendszerrel szerelik a dízelautókat, így viszont nem lehetett elegendő AbBlue-t hozzáadni az üzemanyaghoz.
Ez a titkos, jogsértő megállapodás volt az alapja a VW-nál 2015-ben kitört dízelbotránynak - írta a Der Spiegel, rámutatva, hogy a kelleténél kisebb tartály miatt csak "trükközéssel", a károsanyag-kibocsátást manipulálásával lehetett gondoskodni arról, hogy az érintett dízelautók vizsgálati körülmények között ne lépjék túl a kibocsátási határértéket.
Az ötök a beszállítók kiválasztásáról és alkatrészek gyártási költségeinek összehangolásáról, de még a kabrió autók lenyitható tetejének műszaki részletkérdéseiről is egyeztettek a Der Spiegel értesülése szerint.
A VW a versenyjogi hatóságnak benyújtott dokumentumban úgy fogalmazott, felmerül a gyanú, hogy a VW márkát és a konszernhez tartozó Audit és Porschét is érintő egyeztetés a versenyjogi szabályokkal ellentétes magatartásnak minősülhet.
A Der Spiegel szerint a versenytárs Daimler is benyújtott egy hasonló "önfeljelentést".
A hetilap mellett a Handelsblatt című üzleti lap is arról írt pénteken, hogy jogsértő megállapodás jöhetett létre az AdBlue használatáról. A lap szerint az Audinál a dízelbotránnyal összefüggésben az idán márciusban lefoglalt dokumentumokban arra utaló jeleket fedeztek fel, hogy több német gyártó a legfelső szinten elkötelezettséget vállalt a kisméretű tartályok rendszeresítésére.
Az ügyben a német hatóságok mellett az Európai Bizottság is vizsgálatot folytat. Egyelőre egyik érintett sem nyilatkozott az ügyben.
A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
Hasonló visszaélés gyanújába került a Daimler is, amely a napokban bejelentette, hogy önként - 220 millió eurós (68 milliárd forint) költséget vállalva - módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú dízelautónál.
