Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
325.4
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán

A Barclays-nak a Brexit után is kell a külföldi munkaerő

Az egyik legnagyobb brit befektetési bankcsoport, a Barclays vezérigazgatója szerint rendkívül fontos, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektora a brit EU-tagság megszűnése után is korlátozások nélkül hozzáférjen a külföldi EU-tagállamokból érkező magasan képzett szakemberekhez.

Jes Staley a BBC televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: a City bankjai számára nem is az a legnagyobb horderejű kérdés, hogy London milyen újfajta kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki az EU-val, miután kilépett az unióból, hanem az, hogy

a bevándorlás szabályozásában milyen változások lesznek.

Staley szerint ez talán még fontosabb a City pénzügyi szektora számára, mint a passporting-jogok érvényesülése.

A passporting az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyek rendszerét jelenti. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a londoni pénzügyi szektor befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatai elveszíthetik ezeket a jogosítványaikat, ha Nagy-Britannia tagsága az EU egységes belső piacán megszűnik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×