Kedden fogadta el az Országgyűlés, hogy a jövőben egy fizetésképtelen adós lakását sem lehet egy éven át a becsült értéke alatt elárverezni és az egy év leteltével is csak 10 százalékot engedhetnek a kikiáltási árból, ám a Bankszövetség már a törvény módosítása előtt közölte, hogy az adminisztratívan megemelt kikiáltási ár időben akár jelentősen elhúzhatja az eljárást, a vevő megtalálását, az ezalatt felszámolt késedelmi kamatok pedig tovább növelhetik a tartozást.

A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente az MTI-nek nyilatkozva úgy látta, hogy a legkevésbé forgalomképes, lemaradó vidéki régiókban akár el is lehetetlenítheti az adósok fizetőképességének helyreállítását, ha a kikiáltási árat a kereslet fölé emelik, illetve pont ezekben a fejlesztésekre szoruló régiókban általánosan is visszafogó hatást gyakorolhat a módosítás a banki hitelezés számos formájára.

A lakossági jelzálogjog érvényesítésének korlátozása végső soron megdrágíthatja a hitelfelvételt az új ügyfelek számára. Ezt Palkó István, a Portfolio vezető elemzője is megerősítette.

"Természetesen kihathat a hitelezés teljes folyamára is. Emellett pedig érdemes azt is megjegyezni, hogy az EBRD-vel 2015. február 9-én kötött szándéknyilatkozatot is megsérti ezzel a módosítással Magyarország, ugyanis abban azt vállaltuk, hogy a kormány nem módosít, nem nehezít, nem korlátozza a nem fizető adósok lakásainak az árverését."

A Bankszövetség főtitkára korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint a legmagasabb ár elérése az árveréseken az átláthatósággal és a nyilvánossággal biztosítható.